Miközben az elmúlt 120 év legforróbb nyara tette próbára a városlakókat, Budapesten saját tulajdonosaik sosem látott mértékben pusztítják a kertjeiket.
A legnagyobb mértékű zöldfelületintenzitás-csökkenés az utóbbi évtizedekben nem a közterületeken, hanem a magánterületeken figyelhető meg. A főváros nem erdőjellegű zöldterületeinek 51 százaléka magántulajdonban van, kiskertként, vállalkozások udvaraként, telephelyeként szolgál.
Amíg a parkok felülete nem módosult jelentősen, addig a „magánzöld” látványosan zsugorodik, egyrészt a túlépítés, másrészt a túlburkolás miatt. Mindez erőteljes hatással van a felület hőmérsékletére is, ennek igazolására Bardóczi Sándor a Szent István Egyetem 2016 nyarának egy forró napján készített földfelszín-hőmérsékleti térképét mutatja.
A műholdas infrafotó szerint amikor Budapest belvárosában 40–45 fokot mértek, a kertvárosi részen 30-35 fokot mutatott a hőmérő, az erdős sávokban pedig csak 20–25 fok volt. A nap mindenhol ugyanolyan erősen sütött, a hőmérsékletet az szabta meg, mi borította a föld felszínét. Mindez azt bizonyítja, hogy a magánterületek birtokosai is sokat tehetnek a hőszigethatás kialakulása ellen. Ám az utóbbi időkben mintha ezzel éppen ellentétes folyamatok zajlanának, ezek közül azonosítunk most hármat.
Hogy volt régen...?
