Az elmúlt uniós fejlesztési ciklusban 38 milliárd forint jutott százezer hektárnyi természeti környezet állapotának megjavítására. A munka a következő ciklusban a Környezeti és energiahatékonysági operatív program Plusz 42 milliárd forintos keretéből folytatódhat.
Az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára, Rácz András a balatoni vizes élőhely-rekonstrukciók fonyódi projektzáró ünnepségén mondott beszédében arra is kitért, hogy az 1400 embert foglalkoztató tíz magyar nemzeti parkigazgatóság több mint 100 projektet hajtott végre a járvány miatt is elhúzódó, 2014-2020 közötti uniós fejlesztési ciklusban. A projektek kétharmada klasszikus élőhely-rekonstrukció volt, ami a természetvédelmi munka gerince. Kiemelte, hogy Magyarország csaknem egyharmadán fennmaradt a természetközeli állapot, ez uniós összehasonlításban jó arány, de ezek nem összefüggő területek, így a fenntartásukhoz szükség van a folyamatos beavatkozásokra, élőhely-rekonstrukciókra. Magyarország rendkívül gazdag vizes élőhelyekben; ennek fontos a szerepe van a klímaváltozások hatásainak pufferelésében is.
Beszélt arról is, hogy a természetvédelem mintegy tizenöt százalékát a kezelési infrastruktúra fenntartása, fejlesztése teszi ki. Ez nem más, mint a védett terültek „fűnyíróinak”, kezelőinek számító tizennégyezer őshonos haszonállat tartása, gondozása.
Az államtitkár a nemzeti parkok harmadik legjelentősebb feladatának a bemutatási tevékenységet tartja. „A magyar ökoturizmus legnagyobb letéteményesei a nemzeti parkok, az ilyen létesítmények mintegy felét, háromszázötvenet üzemeltetve” – mondta, arról is beszámolva, hogy ezek a helyszínek évente 1,6 millió regisztrált látogatót vonzanak, és egyre nagyobb az igény az aktív ökoturizmus iránt.
A legtöbb látogatót vonzó Balaton-felvidéki Nemzeti Park az elmúlt uniós fejlesztési ciklusban tizenhét projektet hajtott végre, 6,8 milliárd forint értékben. Ennek részleteiről Puskás Zoltán vezérigazgató számolt be. A 2017 elején kezdődött, a héten záruló, somogyi és zalai vizes élőhely-rekonstrukciókról szóló projekt eredményeit Rozner György, a nemzeti park egyik projektfelelőse ismertette. A 460 millió forintos projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg. Ennek keretében négy olyan beruházási helyszínen történtek beavatkozások, beruházások, amelyek védettek, illetve részei az Európai Unió Natura 2000 hálózatának.
A feladat a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatóság legértékesebb Somogy és Zala vármegyei láp- és vizes élőhelyeinek rekonstrukciója volt, egyes kiemelt jelentőségű élőhely-típusok kiterjedésének és minőségének javításával, a területen előforduló védett és fokozottan védett növény és állatfajok élőhelyeinek megőrzésével. A beruházás részeként kiépítettek nagyvizek és havária helyzetek kezelését is szolgáló vízgazdálkodási rendszereket. Élőhely-rekonstrukció a projektgazda természetvédelmi kezelésében és a magyar állam tulajdonában lévő, mintegy 770 hektár területen történt.
Hogy volt régen...?
