Novembertől folytatódik a Balaton mederkotrása, a térség vízellátórendszere felújításra és fejlesztésre szorul – hangzott el a Balaton Fejlesztési Tanács online megtartott ülésén, írja az Infostart.
Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) vezetője elmondta, hogy a Balaton kotrását novembertől folytatni fogják a vízminőség védelme érdekében. Az első ütemre, 100 ezer köbméter iszap eltávolítására a forrás rendelkezésre áll.
A tervek szerint a kortársi munkák a következő években is hasonló nagyságrendben folytatódnak majd – tette hozzá a főigazgató, aki beszélt arról is, hogy befejeződött a Balaton és a Kis-Balaton teljes geodéziai térképezése, ehhez kapcsolódóan az új partvonal-szabályozási tervek is elkészültek. Ezek alapján dönt majd a Balaton jogi partvonalának kijelöléséről a Miniszterelnökség – jegyezte meg.
Czipri András, a Dunántúli Regionális Vízmű projektirányítási csoportvezetője arról beszélt, hogy bár a vízellátórendszer a balatoni térség jelenlegi igényeit még a nyári csúcsszezonban is ki tudta elégíteni, felmerültek és felmerülhetnek helyenként műszaki gondok.
Jelenleg a térség ivóvízellátásának 60 százalékát hat Balatonra telepített felszíni vízkivételi és -tisztítómű, 40 százalékát a nyirádi karsztvízbázisra telepített kutak biztosítják.
Az üdülőrégió növekvő vízigényének kialégítéséhez komoly felújításra, korszerűsítésre szorulnak a felszíni vízművek - fogalmazott. További problémaként nevezte meg, hogy az elavult technológiák már nem alkalmasak a tó vízminőség-változásainak követésére, például algásodás esetén, a Balatonból történő ivóvízellátás költségei pedig igen magasak.
Kifejtette, komplex vízellátórendszer-fejlesztésre van szükség, amely hosszú távon megoldhatja a térség vízellátását, alkalmazkodva a környezeti változásokhoz is. A tervek arról szólnak, hogy a két meglévő karsztvízbázis (Kincsesbánya és Nyirád) mellett további közeli karsztvízbázisokat is bekapcsolnának az ellátórendszerbe. A fejlesztési koncepció a Nyirád és kiegészítő Halimba vízbázis, Rákhegy és kiegészítő Inota vízbázis, valamint murai vízbázis igénybevételére alapoz.
A megvalósítás forrásigénye az előzetes becslések szerint 146,3 milliárd forint.
Jelenleg a fejlesztés az előkészítési szakaszban van, a tervezésre kiírtak egy feltételes közbeszerzési eljárást, amelynek bírálata még zajlik – mondta Czipri András.
Hogy volt régen...?
