Még mindig van hova fejlődnünk, ha a műanyag-újrahasznosításról beszélünk. A friss statisztikák alapján ugyanis még mindig nem vagyunk túl jók ebben, és nem csak Magyarországon, de összességében Európa-szerte.
Statisztikai adatokból derült ki, hogy mennyi műanyag szemetet sikerül újrahasznosítaniuk az Európai Unió országainak. Van, akinek egész jól megy már a gyakorlat, azonban még mindig sok ország elmarad az újrahasznosításban. A magyarok helyzete sem túl biztató!
Az Eurostat adatai alapján 2019-ben Európában 34,4 kg műanyag hulladékot termeltünk személyenként, amelyből mindössze 14,1 kilogramm került újrahasznosításra. 2009 és 2019 között a lakosonkénti műanyag szemét termelés 24 százalékkal nőtt, tehát 6,7 kilogrammal több szemetet termeltünk.
Annak ellenére, hogy ugyanebben az időintervallumban az újrahasznosítás is 50 százalékot nőtt, tehát 4,7 kilogrammal többet hasznosítottunk újra, tovább nőtt az újrahasznosítatlan szemét mennyisége is, 2 kilóval személyenként.
Jól megy az újrahasznosítás?
Magyarország mindössze 33 százalékát hasznosította újra a műanyag hulladéknak az előző évben, amiből arra juthatunk, hogy sajnos mi, magyarok nem vagyunk a helyzet magaslatán, ha újrahasznosításról van szó.
A Pénzcentrumnak korábban az Innovációs és Technológiai Minisztérium elmondta, hogy Magyarországon 18 millió tonna hulladék keletkezik évente, amelynek jelentős része települési hulladék. A települési hulladék 14-17 százaléka műanyag, 3-4 százaléka fém, 3,8-4,6 százaléka pedig üveg. A műanyag hulladéknak jelenleg 35 százalékát hasznosítják újra, 2035-ig ezt az arányt az uniós előírásnak megfelelően 55 százalékra kell emelni. Bár tavaly jelentősen emelkedett a hulladék újrahasznosításának mértéke, és csökkent az egy főre jutó hulladéktermelés, mégis fontos, hogy a lakosságne csak hogy szelektíven, de jól szelektálva gyűjtse a háztartási hulladékot .
2019-ben Európában a műanyag hulladék 41 százaléka került újrahasznosításra, amelynek felét 9 ország hasznosította újra. Litvánia 70 százalékát, Csehország 61 százalékát, Bulgária 59 százalékát hasznosította újra az ország műanyag hulladékának, őket követte Hollandia 57 százalékkal, Svédország és Szlovákia 53 százalékkal, Spanyolország 52 százalékkal, Ciprus 51 míg Szlovénia 50 százalékkal. Azonban vannak országok, ahol még a harmadát sem sikerült újrahasznosítani a begyűjtött műanyag hulladéknak. Málta mindössze 11 százalékot, Franciaország 27 százalékot, Írország 28, Ausztria 31, Lengyelország 32 százalékot hasznosított újra.
Ahhoz, hogy javuljanak ezek a számok több kísérletet is elkezdtek hazánkban is. Bár semmit nem tudni arról, hogy pontosan mikor lesz konkrét jogszabály, zajlik a innovációs tárcánál az a munka, amely kötelezővé tenné az italcsomagolások visszaváltását. Erről a szóról a többségnek az újratöltött palackok jutnak eszébe, a mostani terv azonban nem ezeket hozná vissza, hanem a nem túl fényes szelektív visszagyűjtési arányainkon javítana.
Mint emlékezetes: Balogh Levente, a Szentkirályi márka tulajdonosa még korábban adott interjújában ejtette el az információt arról, hogy folynak az egyeztetések a betétdíjas PET-palackokról, azonban ennek bevezetése korántsem olyan egyszerű, hiszen maga a kivitelezés sokkal bonyolultabb a részletek miatt. Nem elég kijelölni a gyűjtőpontokat, hanem több fázison keresztül szükséges ezt a tervet kidolgozni.
De az is nehézség például, hogy ha egy hulladékszállító autó viszi be a PET-palackokat, csomagolóanyagokat a hulladékfeldolgozóba, azokat a szabályok szerint már nem lehet élelmiszercsomagolásként újra felhasználni - tette hozzá, így ez egy többszereplős történet.
(Pénzcentrum)
Hogy volt régen...?
