2021 immár sorozatban a negyedik év, amikor kíméletlen aszállyal köszönt be a tavasz. A hótakaró hiányában nincsenek olvadó vizek, és minden élő szervezet szenved a szárazságtól.
A vízkincs egyre inkább felértékelődik napjainkban, és a vizek visszatartására egyre szélesebb körben mutatkozik igény. A Dráva mentén például széles körű összefogással zajlik élőhelyfejlesztés, így javítva a természetes élőhelyek állapotán és a gazdálkodás lehetőségein.
A Dráva Magyarország egyik utolsó vad folyója, azonban kevesen tudják, hogy horvát, osztrák és szlovén szakaszain szinte egymást érik a vízerőművek, és a folyószabályozások hazánkban is jelentősen megváltoztatták a Dráva és környezetének képét.
A természeti értékek megőrzése érdekében a Dráva teljes hazai szakasza a Duna-Dráva Nemzeti Park része, míg az ember és természet hagyományos és harmonikus együttélését az Ötoldalú Mura–Dráva–Duna Bioszféra-rezervátum biztosítja.
Újjászületik a Dráva ártere
A WWF Magyarország vezetésével zajló WiseDrava LIFE projekt keretében a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. valamint a Hrvatske Vode közreműködésével kiterjedt élőhelyfejlesztések sora kezdődött el a Dráva mentén. A projekt célja a folyyó árterének újjáélesztése, illetve olyan tájhasználat és gondolkodásmód elősegítése, amely lehetővé teszi a természeti értékek megőrzését és a lakosság boldogulását is.
A természetvédelmi célú beavatkozások fontos lépése a Berzence, Csurgó és Gyékényes határában elterülő Lankóci-erdő vízgazdálkodásának javítása. A több mint 2000 hektár kiterjedésű erdő a Dráva árteréhez tartozó keményfa-ligeterdők egyik utolsó maradványa, melyet a folyó szabályozása miatt már nem érnek el az áradások. A terület száradását jelentősen gyorsítja a Lankóci-erdőt kettészelő Dombó-csatorna és annak oldalágai is. Az utóbbi évtizedekben a hosszú aszályos időszakok, máskor pedig a hirtelen, nagy mennyiségben lehulló csapadék okozott komoly gondokat mind a természetes erdő- és rétállományok fenntartásában (az itt honos ritka állat- és növényfajok fennmaradásában), mind pedig az eredményes gazdálkodásban.
„Az erdő vízgazdálkodásának javítása érdekében 6 ponton helyeztünk el betétpallós elzárással kiegészített fenékküszöböket, amelyek a száraz időszakokban visszatartják a vizet, míg nedves időszakokban lehetővé teszik a fölösleges víz elvezetését. A vízvisszatartás hatásterületét a szakemberek részletes domborzatmodell elkészítésével tervezték meg, a tényleges hatásokat pedig a 2020 decemberében elkészült műtárgyak üzemelési tapasztalatai fogják megmutatni” – mondta Gruber Tamás, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának vezetője. A Lankóci-erdőben érdekelt személyekkel a szakemberek folyamatosan egyeztetnek. Az elgátalt oldalágakon halak nem vándorolnak, ezért a hosszanti átjárhatóságot ezek a küszöbök nem akadályozzák.
Műfészkek és denevérodúk a fajok fenntartásáért
A Lankóci-erdő fajgazdagsága a környezetéhez képest kiemelkedő, ezért a projekt keretében néhány emblematikus faj állományának gazdagodását is célul tűzték ki. A fekete gólya költését, valamint különböző denevérfajok megtelepedését és szaporodását műfészkek és denevérodúk kihelyezése segíti. Így várható, hogy a környéken jelen levő fekete gólya, illetve az odúkban már megjelent bajuszos denevér (Myotis mystacinus), közönséges törpedenevér (Pipistrellus pipistrellus) és további denevérfajok állományai idővel megerősödnek.
A Lankóci-erdő állapotának javításához hozzájárul egy korábbi akácállomány őshonos fajokra cserélése, illetve egy több mint 40 hektáros terület állami tulajdonba kerülése. Itt a jövőben várhatóan maradéktalanul érvényesülhetnek a természetvédelmi szempontok.
(National Geographic)
Hogy volt régen...?
