A Duna Védelmi Nemzetközi Egyezmény aláíró felei megújították elkötelezettségüket a Duna és vízgyűjtőjének tisztább, egészségesebb és biztonságosabb vizei iránt.
A Duna Védelmi Egyezményt aláíró országok első online miniszteri találkozóján 2022. február 8-án Bécsben jóváhagyták a Duna-medence szintű harmadik Duna Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervet, valamint a második Duna Árvízi Kockázatkezelési Tervet. Ezek az elfogadott tervek az elkövetkező hat évre meghatározzák a közös vízgazdálkodási és árvízkockázat kezelési prioritásokat a Duna vízgyűjtőjén.
Magyarországot Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium államtitkára képviselte a miniszteri találkozón. Hozzászólásában kiemelte, hogy Magyarország különösen fontosnak tartja a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra adandó összehangolt intézkedéseket, folyóink és árterületeink hulladéktól való mentesítését és ennek megelőzését, valamint a Tisza folyó részvízgyűjtőn történő együttműködést.
A Duna vízgyűjtő országai, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Csehország, Németország, Magyarország, Montenegró, Moldova, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna, valamint az Európai Unió vízgazdálkodásért felelős miniszterei és magas szintű képviselői nyilatkozataikban kiálltak a tervek végrehajtása és a jelentős vízgazdálkodási kérdésekre adandó közös válaszok kialakítása mellett.
A Duna Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv konkrét intézkedéseket tartalmaz a beazonosított jelentős vízgazdálkodási kérdésekre, beleértve a vándorló halfajok – különösen a tokhal – élőhelyeinek és ökológiai folyosóinak helyreállítását, a megfelelő szennyvízkezelési technológiák alkalmazását a települési és ipari szennyvíz vonatkozásában, a legjobb gazdálkodási gyakorlatok alkalmazását a mezőgazdaságban, a Dunán keresztül a Fekete-tengerbe szállított tápanyagterhelés csökkentését és a klímaváltozás hatásaira adandó megfelelő válaszok kialakítását.
A Duna Árvízi Kockázatkezelési Terv azokat a vízgyűjtő-szintű stratégiai intézkedéseket tartalmazza, amelyek célja az árvizek által az emberi egészséget, a környezetet, a kulturális örökséget és a gazdasági tevékenységet érintő károk megelőzése és csökkentése. A tervben különös figyelmet szentelnek az olyan intézkedéseknek, amelyek az árhullámok aszályos időszakra történő visszatartásával foglalkoznak.ÂÂ Mindkét terv a környezet, valamint a Duna vízgyűjtőjén élő mintegy 80 millió ember és a jövő generációk érdekeit szolgálja, ezért kialakításukat széles körű társadalmi egyeztetés előzte meg.
A konferencia zárásaként elfogadott miniszteri nyilatkozattal a tagállamok megerősítették politikai elkötelezettségüket a tervek végrehajtására vonatkozóan.
(Belügyminisztérium)
Hogy volt régen...?
