2023 júliusától a Mol hatáskörébe kerül a magyarországi hulladékgazdálkodás, méghozzá meglehetősen hosszú időre, 35 évre. A vállalat legfőbb célja, hogy minél kevesebb szemét kerüljön a környezetbe, végezze a lerakókban. Felmerült, hogy a megvalósítás érdekében az energetikai hasznosítást is fokoznák, egy új hulladékégetőt is felépítenének. Az elképzelés megítélése meglehetősen ellentmondásos, most az ipari, illetve a zöld, civil oldal meghallgatásával, szakértők segítségével próbáljuk bemutatni a hulladékégetés érveit és ellenérveit.
2022 júliusában derült ki, hogy a Mol nyerte a hulladékgazdálkodási koncessziót: a vállalat 2023. július 1-jétől kezdődően 35 éven át, 2058-ig végzi majd az évi közel 5 millió tonna magyarországi települési szilárdhulladék begyűjtését, emellett gondoskodni fog annak kezeléséről, a kapcsolódó beruházások megvalósításáról. A felelős cég neve MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. lesz.
Egy új szemétégető felépítése is felmerült a stratégia keretében, a Mol ezzel érné el, hogy minél kevesebb hulladék kerüljön a lerakókba.
Ha szemétégetésről van szó, az ember akarva-akaratlanul mérgező és környezetkárosító, büdös, feketén gomolygó füstfelhőkre asszociál.
A helyzet a valóságban ennél sokkal komplexebb, de tény, hogy a hulladék energetikai hasznosításának nagyon más a megítélése ipari, illetve zöld, civil oldalon. Egyrészt valamit kezdeni kell a hatalmas hulladékmennyiséggel, az energiatermelés pedig kézenfekvő, sőt, akár hasznos is lehet, másrészt viszont sokan tüneti kezelésként, semmint valódi megoldásként tekintenek a technikára.
- Tényleg veszélyes az egészségre az ipari hulladékégetés?
- Mennyiben fokozza a globális felmelegedést a tevékenységgel járó kibocsátás?
- Milyen érvek szólnak mégis ezen megoldás mellett?
- Egyáltalán van-e értelme évtizedekre egyetlen szereplő kezébe adni a hazai hulladékgazdálkodást?
Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a 24.hu munkatársai, szakértők segítségével.
Hogy volt régen...?
