A klímacsatát és a fenntarthatósági fordulatot vagy a városokban nyerjük meg, vagy városokban veszítjük el – jelentette ki a köztársasági elnök, miután hivatalában fogadta a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnökét.
Az államfő közös sajtótájékoztatójukon megerősítette: úgy ítéli meg, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem fő terepét a városok jelentik. Jelenleg a világ lakosságának több mint 50 százaléka városokban él, és 2050-re négy ember közül három városlakó lesz. Energiafelhasználás és károsanyag-kibocsátás tekintetében is megkerülhetetlen tényezők a városok.
Áder János felidézte: Budapest 2015-ben, Tarlós István főpolgármestersége idején, a megyei jogú városok pedig 2018-ban csatlakoztak az Under2 elnevezésű mozgalomhoz, amely azért jött létre, hogy a párizsi klímacsúcs aláíróit „a korábbinál is ambiciózusabb megállapodásra ösztönözze”.
Azzal folytatta, hogy először annak módszertanát kellett kidolgozni, miként csökkent a károsanyag-kibocsátás 1990 és 2019 között az egyes megyei jogú városokban, valamint a városokra lebontva terv készült a mérsékléséhez szükséges döntésekről. Elmondta azt is, hogy a szakmai munkát és a „leltár” elkészítését a Kék Bolygó Alapítvány szakmai csapata koordinálta.
Ezután arról beszélt, hogy a két hét múlva kezdődő Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expón és Világtalálkozón kiállítók egy része arra keres választ, miként lehet okosvárosokat építeni, a meglévő infrastruktúrát hatékonyabban és környezetkímélőbb módon működtetni, az energiahatékonyságot javítani.
Szita Károly, aki Kaposvár polgármestere is, az eseményen beszámolt arról, hogy Magyarország éves károsanyag-kibocsátásának 24 százalékáért a 23 megyei jogú város a felelős. Az eredményekre térve így fogalmazott: „nem tétlenkedünk, a polgármesterek jelentős eredményekről számoltak be”.
A Kék Bolygó Alapítvány koordinálásával elkészített leltár eredményei alapján a legnagyobb károsanyag-kibocsátó az energiaszektor, utána az ipar, a közlekedés, a hulladékgazdálkodás és a mezőgazdaság következik, ami meghatározta a városok cselekvési irányát – sorolta Szita Károly. Majd bejelentette, hogy Pécs, Salgótarján és Kaposvár már olyan mértékben (55 százalékkal) csökkentette a kibocsátását, amit eredetileg 2030-ra kellett volna teljesítenie, továbbá nagyon közel van ehhez Szeged, Zalaegerszeg, Érd és Sopron. A kibocsátás-csökkentő intézkedésekre egyebek mellett példaként említette, hogy Debrecen korszerű közvilágítást telepített, Miskolc geotermikussá alakította át a távhőrendszerét, Sopron napelemparkot épített, Szeged szintén a távhőrendszerét korszerűsítette, Kaposváron pedig megépült Közép-Európa legnagyobb, mintegy 100 megawattos napelemparkja, továbbá a város lecserélte az autóbuszflottáját is.
A jövőre térve hangsúlyozta, hogy a megyei jogú városok a beruházásaiknál figyelembe veszik a fenntarthatóságot, az energiahatékonyságot. Kecskemét és Kaposvár biomassza-alapúra állítja át távhőrendszerét, a somogyi megyeszékhely ezen felül 2026-ra elektromos buszokra cseréli mostani, sűrített földgázzal működő járműveit, valamint öt másik dunántúli várossal energiaközösséget hoznak létre 60 milliárd forintos beruházással. „2030-ra mindazt elérjük, amit vállaltunk – ígérte –, 2050-re pedig klímasemlegesek leszünk.”
Az MTI kérdésére, hogy mit tudni a fővárosnak az elmúlt két évben az Under2 kezdeményezéshez kapcsolódó eredményeiről, az MJVSZ elnöke azt válaszolta, hogy az elmúlt két évben a klímavészhelyzet kihirdetésén kívül semmiről nem tud. Hozzátette: ez vagy azért van, mert a sajtó nem tudósított róla, vagy azért, mert nem történt semmi. Az önkormányzatok iparűzésiadó-bevételeinek csökkentésére vonatkozó másik újságírói felvetésre Szita Károly azt felelte, hogy nincs annál fontosabb, mint hogy a kormány gazdaságvédelmi intézkedéseinek köszönhetően megmaradnak a munkahelyek, a klímavédelmi beruházások pedig nem sérülnek.
Hogy volt régen...?
