Magyarország 2020-ban fogadott el egy klímavédelmi kerettörvényt, ami önmagában előremutató, de tartalma miatt nem feltétlenül lehetünk rá büszkék. Huszár András, a Green Policy Center szakmai igazgatója a Társadalmi Reflexió Intézet felkérésére készített egy tanulmányt, amelyben azt vizsgálta, hogy milyen jogszabályi keretek között lehet sikeresebb a nemzeti klímakormányzás. A kutatóval arról beszélgettünk, hogy mi hiányzik a magyar klímatörvényből, miért lenne fontos, hogy ne csak megújulóenergia-forrásokról beszéljünk, hanem csökkentsük is a fogyasztást, hogy a magyar tudományos közösségnek milyen szerepe lehetne a klímakormányzásban, és hogy miért szeret mindenki trükközni a statisztikákkal.
Az alaptörvény is rendelkezik arról, hogy alapjog az egészséges környezethez való jog, van környezet- és természetvédelmi törvényünk, azt gondolhatnánk, hogy ezek együtt választ adhatnak az éghajlatváltozás problémájára is. Miért szükséges még egy klímatörvény is?
Hogy volt régen...?
