A fél megawattosnál kisebb naperőműveknek a töredékét sem helyezték üzembe a törvény szabta, eredeti határidőre, de még a később kapott jogszabályi haladék mellett is van csúszás.
Már legalább két éve működniük kellene azoknak a fél megawattosnál kisebb naperőműveknek, amelyekre jellemzően 2016 végén adott kötelező áramátvételi engedélyt (KÁT) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). A késlekedés azonban hatalmas. Pedig, miközben az eredeti szabályozás (KÁTR) szerint a KÁT-kérelem beadása és a létesítmény üzembe helyezése között legfeljebb egy év telhet el, a törvény egy másik bekezdésében az üzembe helyezésre még egy év türelmi időt adott. Ám 2018 végén ezzel együtt is csak 373 megawattnyi ilyen naperőmű működött az országban abból az 1392 megawattnyiból, amennyire a hivatal KÁT-jogosultságot adott 2867 engedélyben. A több mint ezer megawattos elmaradás a Paksi Atomerőmű teljesítményének a fele.
Újabb könnyítésként a kormány lehetőséget adott e létesítmények későbbi átadására, majd – tekintettel a koronavírus gazdasági hatásaira – a MEKH is felhatalmazást kapott azon határidők módosítására, amelyek a kötelező átvételi jogosultságok, valamint a pályázati eljárás alá nem tartozó, új erőművekhez kapcsolódó prémium típusú támogatások áramtermelésének, illetve kereskedelmi üzemének megkezdésére vonatkoztak.
2020. október végére már javult az arány: ekkorra 1867 darab 0,5 megawatt alatti naperőmű lépett be a KÁT-mérlegkörbe 905 megawatt teljesítménnyel, 242 továbbinak viszont – ez 114 megawattot takar – úgy járt le a megvalósítási határideje, hogy nem kezdte el a villamosenergia-termelést.
A Világgazdaság által korábban idézett piaci vélemény szerint részben azért csúsznak egyes naperőmű-beruházások, mert műszakilag vagy pénzügyileg nem készítették elő őket.
E felszínesség mögött az esetek egy részében az állhat, hogy az érintett projektcégeket eredetileg nem a feladat elvégzésére, hanem a nagy nyereséggel való továbbadásra hozták létre. Ezt a problémát azzal lehetne kiszűrni, ha az eddiginél szigorúbb feltételekkel lehetne támogatásra jogosító áramtermelési engedélyhez jutni.
Konkrét szigorítási tervről nem tájékoztatta a Világgazdaságot az Innovációs és Technológiai Minisztérium, de közölte: az iparági visszajelzések figyelembevételével vizsgálja, hogy milyen további teljesítési vagy finanszírozási feltételek kikötése lehet indokolt a következő felhívás nyertesei számára.
A tárca által küldött válasz kitér rá, hogy mindkét eddigi Metár-pályázat a támogatási jogosultságot megállapító határozat véglegessé válásától számított hároméves határidőt szabott meg a kereskedelmi üzem kezdetére.
Az első kiírás nyerteseinek 2023 januárjáig kell megvalósítaniuk a projektjeiket.
(Az első pályázat eredményhirdetése 2020 tavaszán volt, a második 2021-re várható – a szerk.) Szigorú feltétel, hogy minden pályázónak ajánlati, a nyerteseknek pedig teljesítési biztosítékot kell letenniük bankgarancia formájában. Az ajánlati biztosíték 1,5, a teljesítési 5 százaléka a MEKH által meghatározott beruházási benchmark értékének. Az ajánlati biztosítékot a teljesítési biztosíték elfogadása után, nem nyertes vagy érvénytelen pályázat, eredménytelen eljárás esetén az eredményhirdetést követő tíz munkanapon belül, a teljesítési biztosítékot a kereskedelmi üzem megkezdését igazoló dokumentum elfogadását követő tíz munkanapon belül szabadítják fel.
Az első Metár-tenderen 72 pályázat kapott támogatást összesen akkora teljesítményre, amennyivel évi 93 ezer hazai háztartás teljes áramigénye fedezhető tiszta energiaforrásból, a szén-dioxid-kibocsátás évi 75 ezer tonnás csökkenése mellett.
(VG.hu)
Hogy volt régen...?
