A megváltozott körülményekhez kell igazítani az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna fejlesztési elképzeléseit – mondta a terület kormánybiztosa, Czunyiné Bertalan Judit a múlt héten Zalaegerszegen.
Elődje, Navracsics Tibor irányítása alatt elkészült egy bázisterv, de azt Czunyiné Bertalan Judit szerint újra kell egyeztetni. 2010 óta a zónához tartozó hat megyében növekedett a legnagyobb mértékben az ipari teljesítmény. Ideje számba venni ennek és a tervezett beruházásoknak a hatásait az egyes településeken – mondta –, de a térség fejlesztési stratégiáját közösen kell meghatározni. A következő négy évben el kell dönteni, hogy a korábban leadott fejlesztési tervek közül mire van mindenképpen szükség ahhoz, hogy Zalaegerszeg továbbra is „jó pozíciójú, erős költségvetésű, kiszámítható, stabil működésű megyeszékhely” legyen.
A 2021-2027 közötti európai uniós ciklus operatív programjait már meghirdették. Most az a feladat, hogy olyan gazdaságfejlesztési irányvonalat határozzanak meg a települési vezetőkkel, a gazdaság szereplőivel és a felsőoktatási intézményekkel, amely a helyi adottságokhoz igazodik. Ezeket országosan is össze kell hangolni, hiszen más versenyképességi és gazdaságfejlesztési feladatok vannak az északnyugati, nyugati országrészben, mint Kelet-Magyarországon.
Czunyiné Bertalan Judit után Vigh László fideszes országgyűlési képviselő, miniszteri biztos arra emlékeztetett, hogy Zalaegerszegen épült meg az a tesztpálya, amely a „járműipar Szilícium-völgyeként” számos beruházást vonz a térségbe. Megemlítette az osztrák AVL kutatóbázisát, a Bosch és a TÜV Rheinland tervezett beruházását, valamint a Rheinmetall nemrég elkészült harcjárműgyárát, ahol várhatóan januárban indul meg a gyártás. Kihívás a szükséges munkaerő megtalálása – jegyezte meg –, ugyanis „örvendetesen” csökkent a munkanélküliek száma, tavalyhoz képest 40 ezerrel kevesebben keresnek állást – a 3,2 százalékos munkanélküliség szinte teljes foglalkoztatottságot jelent.
Balaicz Zoltán polgármester (Fidesz-KDNP) arról beszélt, hogy Zalaegerszeg a mostani uniós költségvetési ciklusban nyolcmilliárd forintot használhat fel beruházásokra, a legközelebbi a város és Teskánd közötti kerékpárút megépítése lesz. A város már korábban megalkotta a 2030-ig szóló fejlesztési stratégiáját, leginkább az északi ipari park és a tesztpálya lehetőségeire építve, amelyhez szintén számítanak uniós forrásokra.
Hogy volt régen...?
