Sikertörténetnek nevezte a 2014-2020-ig szóló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programot annak budapesti zárókonferenciáján Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter.
Ez az időszak a gyarapodásé volt – mondta a miniszter –, még úgy is, hogy időnként rendkívüli nemzetközi és hazai körülmények között kellett a projekteket, beruházásokat megvalósítani. Hozzátette, hogy a koronavírus-járvány alapjaiban rázta meg az európai uniós és a magyar gazdaságot. A magyar operatív programok, így a GINOP is sikerrel állták ki a próbát, ma már lényegesen erősebben lehet a jövő fejlesztései elé nézni, mint 2014-ben, a költségvetési időszak kezdetén.
Navracsics Tibor szerint a GINOP 3500 ezer milliárd forint keretösszegének felhasználása erősebbé, ellenállóbbá tette a magyar gazdaságot és a társadalmat, és a versenyképesebbé vált magyar gazdaság erősíti az Európai Unió gazdaságát is. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország az európai uniós tagállamok között kiválóan használja fel a rá bízott uniós forrásokat, az európai adófizető polgárok pénzét. Úgy fogalmazott, Magyarország az Európai Unió most záruló pénzügyi időszakában az egyik legkiválóbb teljesítményt nyújtja a tagállamok között, jóval 90 százalék feletti a hasznosítási arány.
Kitért arra, hogy bár kicsit vontatottan haladnak a tárgyalások az Európai Bizottsággal, bízik abban, hogy minél hamarabb meg tudnak állapodni. A magyar gazdaság az Európai Unió egyik legversenyképesebb gazdasága – állította –, az elmúlt évek növekedési üteme egyértelműen bizonyította, hogy még háborús körülmények között az egyik leginkább reziliens.
Sofia Alves, az Európai Bizottság regionális és várospolitikai főigazgatósága igazgatója a konferenciát köszöntő videóüzenetben hangsúlyozta, hogy az Európai Unió 2014-2020-as fejlesztési periódusának zárásában már látható, hogy a kohéziós politika eredményeket hozott. Felidézte, hogy Magyarországon a GINOP volt az ország legnagyobb operatív programja, Európa-szerte az ötödik legnagyobb allokációval. Egyebek közt kiemelte a GINOP-ban támogatott szegedi ELI-projektet, amely az egyik legnagyobb tudományos beruházás Európában, és lehetővé teszi, hogy Magyarország be tudjon kapcsolódni a nemzetközi tudományos keringésbe. A GINOP irányító hatósága pedig az elsők között volt Európában, amely mindent megtett a koronavírus-járvány időszakában a vállalatok mentéséért, és képes volt a viszonyokhoz alkalmazkodva rugalmasabbá tenni programját.
Greinstetter Balázs, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára, a GINOP irányító hatóság vezetője a zárókonferencián egyebek közt ismertette, hogy a GINOP-ban 156 felhívás jelent meg, 52.270 beadott támogatási kérelem érkezett az irányító hatósághoz, emellett az MFB pontokon is hasonló volumenű igény volt a pénzügyi eszközök iránt. A GINOP eddig összességében 3463 milliárd forintot juttatott a magyar gazdaságba, a munkaerő-piacra. Az érdeklődés szinte minden területen jóval nagyobb volt, mint amit a keretek lehetővé tettek – jegyezte meg az irányító hatóság vezetője.
Bókay Márton, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) nemzeti fejlesztés-finanszírozásért felelős helyettes államtitkára szólt arról, hogy a GINOP fő szakpolitikai célkitűzése volt a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása, növekedésük elősegítése. Hozzátette, hogy a covid-válság a szakpolitikától alkalmazkodást igényelt, 2020 elejétől a feldolgozóiparon kívüli ágazatokban működő kkv-k részére is nyújthatóvá vált a vissza nem térítendő támogatás. Az Európai Bizottság partner volt a módosításokban, így a covid-járvánnyal összefüggésben több felhívás is elérhetővé tette az átmeneti támogatás kategóriát.
Hogy volt régen...?
