A következő tíz évben a magyar vasúti gördülőállomány fejlesztésére mintegy 2000 milliárd, a közlekedési infrastruktúrára pedig hozzávetőleg 4000 milliárd forintot szán a kormány.
Ezt az innovációs és technológiai miniszter, Palkovics László közölte múlt héten Zalaegerszegen, a Metrans vasúti-közúti konténertermináljának bejelentése kapcsán. A német tulajdonú logisztikai cég 15,7 milliárd forint értékű zalaegerszegi beruházásával összefüggésben beszélt arról is, hogy az Európai Unió elvárása szerint 2030-ig 30 százalékkal kell növelni, 2050-ig pedig a jelenleginek a duplájára kell bővíteni a vasúti árufuvarozást. Ennek a célnak is megfelelve Magyarországon összesen mintegy hatbillió forint értékű vasúti beruházást tervez a kormány. Ezzel nemcsak versenyképes, kényelmes és biztonságos vasúti infrastruktúrája lesz Magyarországnak, de előmozdítja a vasúthoz kapcsolódó ipari fejlesztéseket is.
Kitért arra is, hogy egy térség vagy település vonzerejét három tényező megfelelő együttállása növelheti hosszú távon: a színvonalas közlekedési és digitális infrastruktúra, a minőségi szakemberképzés és az innovációt támogató környezet. A Metrans zalaegerszegi beruházása is annak köszönhető, hogy földrajzilag az adriai kikötők és az európai piacok között húzódó útvonal mentén fekszik, ezenkívül pedig a járműipari tesztpálya és a Rheinmetall harcjárműgyárának közelségében épül meg.
A területhez szükséges vasútfejlesztéshez kapcsolódóan Palkovics László kifejtette: öt szempontot helyeznek előtérbe a magyarországi vasúti beruházásokat érintően. Ezek:
- A vasúti hálózat minőségének – teherbíró-képességének és biztonságtechnikájának – javítása,
- a főváros és a megyeszékhelyek vasúti összeköttetésének versenyképesebbé tétele,
- a nagyvárosok elővárosi vonalainak fejlesztése,
- a környező országok fővárosaival a nagysebességű kapcsolat megteremtése,
- ötödik pontként pedig annak megvalósítása, hogy Magyarország legyen Közép-Európa teherszállítási központja.
A miniszter jelezte, hogy jelenleg a magyarországi vasúti projektekben 85 százalék a hazai hozzáadott érték aránya, de nincs például vasútisíngyártás, szükség lenne tehát ennek a megteremtésére.
Palkovics László a nagyobb vasúti projektek közül említést tett a Budapest és Belgrád közötti építkezésről, amivel a görögországi Pireusz kikötőjéből az ázsiai áruk szállításának közvetlen útvonalát alakítják ki. Tervezik, hogy Záhony és Győr között – a Dunát Budapest alatt keresztezve – hoznának létre összeköttetést, illetve az elmúlt száz év fejlesztési hiánya miatt az egykori, ma már az országhatáron túl húzódó déli vasúti gyűrű újbóli feltámasztására is szükség lenne.
A Metrans-csoport elnök-vezérigazgatója, Kiss Péter a zalaegerszegi rendezvényen videóüzenetben beszélt a zalai intermodális konténerterminál építéséről, úgy jellemezve, hogy azzal új fejezet kezdődik Zalaegerszeg, Zala megye és a Nyugat-Dunántúl logisztikájában. A Metrans-csoportról elmondta, hogy az Európában piacvezető német tulajdonú társaság érdekeltségeivel tíz országban szolgálják ki a megrendelőket az északi és déli nagy tengeri kikötőkön keresztül zajló globális konténeres áruforgalom kiszolgálására. Magyarországon 2017-ben Budapesten nyitották meg az első konténertermináljukat.
Az adriai-tengeri kikötők és az európai piacok között húzódó közlekedési tengelyen fekvő Zalaegerszegen 2023-tól több mint 120 új munkahelyet jelent a logisztikai központ megépítése, ehhez a kormány közel négymilliárdos beruházásösztönzési támogatást nyújt - mondta el az elnök-vezérigazgató.
Navracsics Tibor, az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos videóüzenetében úgy fogalmazott, Zalaegerszeg az egyik legdinamikusabban gyarapodó helyi gazdaság az országban. A zalai megyeszékhelyen 2014 óta több mint négyezer új munkahely jött létre, ráadásul olyan iparágakban, amelyek hosszabb távon is növelik a térség erejét.
Vigh László, a térség országgyűlési képviselője (Fidesz) egyebek közt arról tett említést, hogy már több mint 80 százalékos készültségen áll a zalaegerszegi járműipari tesztpálya építése, gőzerővel folyik és 2023-ra elkészül az M76-os autóút a zalai megyeszékhely és az M7-es autópálya összekötéseként, illetve elkezdődött már a leendő harcjárműgyár épületeinek alapozása is.
Zalaegerszeg polgármestere, Balaicz Zoltán (Fidesz-KDNP) a város közlekedési és logisztikai előnyeit ismertetve emlékeztetett arra, hogy már készülnek a Zalaegerszeget Körmenddel, a 8-as főúttal, illetve a 86-os főúttal összekötő, szintén kétszer kétsávos gyorsforgalmi út tervei, kapcsolatot teremtve északi irányba Szombathely, Győr és Ausztria felé. A városnak közvetlen összeköttetése lesz az M76-os révén a sármelléki repülőtérrel is.
Mint mondta, a Metrans Európa egyik legmodernebb vasúti–közúti konténerterminálját építi fel Zalaegerszegen, az önkormányzattól megvásárolt területen, és ez a kapcsolódó fejlesztésekkel együtt akár 500 új munkahelyet is jelenthet a térségnek. „A beruházáshoz az önkormányzat egymilliárd forint ráfordítással alakítja ki az útkapcsolatot és a közműveket – közölte Balaicz Zoltán –, a magyar állam pedig megépíti azt a deltavágányt, amely a nemzetközi vasúti korridor gyorsabb és közvetlenebb elérését teszi lehetővé. Mindez együttesen mintegy 30 milliárd forint értékű fejlesztés Zalaegerszegen.”
Hogy volt régen...?
