Az év elején hatályba lépett polgári és közigazgatási, valamint a nyáron életbe lépő büntetőeljárási kódex alkalmazása lesz idén a legnagyobb feladat a bíróságok számára – mondta a Kúria elnöke, Darák Péter a legfelsőbb bírói fórum teljes ülésén. 2018 jelentős kihívásai között említette még az áprilisi országgyűlési választásokat.
A Kúria teljes ülését a legfelsőbb bírói fórum eredeti, egyben leendő Kossuth téri épületében tartották, ahol még a költözésre készülő, látogatókat már nem fogadó Néprajzi Múzeum van.
Az év egyik kihívásaként említett országgyűlési választásokat illetően a Kúria elnöke, Darák Péter elmondta, hogy a várhatóan mintegy 200-300 jogorvoslat elbírálásában az ítélőtáblákról berendelt 15 bíró is segítséget nyújt majd. Az egyes bírói döntésekre érkező politikai célzatú, nyilvános reakciókat az eddigiekhez hasonló visszafogottsággal kezeli majd a Kúria – ígérte.
A Kúria tavalyi döntései közül a főbíró kiemelte többek között a tao (társasági adókedvezmény) nyilvánosságával kapcsolatos határozatokat, a jogos védelemmel összefüggő ügyekben – például egy motoros rabló halálával végződő esetben – született felmentő ítéleteket és az 1956 utáni perek közül 14 semmisségéről szóló kúriai határozatokat.
A Kúria tavalyi joggyakorlat-elemzéseinek eredményét rövidesen nyilvánosságra hozzák, köztük lesznek a választási és népszavazási ügyekkel, a fogva tartással és a jegyzői birtokvédelemmel kapcsolatos vizsgálatok. Idén többek között a migrációval összefüggő közigazgatási bírói döntéseket, a büntetéskiszabás országos gyakorlatát, a földforgalmi ügyeket, valamint a munkáltató kártérítési felelősségével kapcsolatos bírósági tapasztalatokat vizsgálják a Kúria elemzőcsoportjai.
A devizahitelekkel kapcsolatban a fogyasztót terhelő költség, díj és jutalék kérdésében idén születhetnek döntések az Európai Unió Bíróságán. A luxembourgi székhelyű uniós bíróságot a konkrét ügyekben eljáró magyar bíróságok keresték meg.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságával kapcsolatban Darák Péter a dán miniszterelnök előadására hivatkozva felvetette, hogy hiányos a nemzetközi bíróság döntéseinek helyi, nemzeti végrehajtása, a strasbourgi bíróság az ítélkezése alapjául szolgáló egyezmény értelmezésekor túlságosan kiterjesztően jár el, továbbá a rendkívül nagy ügyteher miatt előfordul, hogy négy-öt évig is eltart egy emberi jogi jogsértés orvoslása.
Hogy volt régen...?
