Szétosztotta az ország útjait megbízható képviselői között a kormány. A 19 megyei útügyi biztost már kinevezték, de még nem mondták meg nekik, mi lesz a dolguk. A brigadérosok sorában olyan is akad, akinek volt már gondja a törvénnyel az utakon – írja a Népszabadság.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megye útügyi biztosának kinevezett dr. Tilki Attila például ittasan karambolozott. A fideszes országgyűlési képviselő legalábbis tavaly maga jelentette be az MTI-nek eljuttatott közleményében, hogy február 9-én reggel az M30-as autópálya csúszós útburkolatán a szalagkorlátnak ütközött. A balesetben senki nem sérült meg. De a mentelmi jogáról lemondó képviselő bejelentése alapján kivonuló rendőrök alkoholszondája éppen úgy alkoholfogyasztást mutatott, mint az önként vállalt vérvétel eredménye.
Mindez nem gátolta meg, hogy a szalagkorlát-rongáló politikus éppen a közutakon kapjon feladatot. És a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlése szerint, Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkártól tizennyolc társával együtt hamarosan megtudja azt is, mi lesz a dolga. A tervek szerint ugyanis a szakminisztérium augusztus első felében egyeztet a megyei biztosokkal a közös feladatokról, az együttműködés részleteiről.
De hogy a kormánypártok soraiból igazolt, szakembernek legfeljebb elvétve nevezhető káderek addig se éljenek teljes bizonytalanságban, az NFM közleményben előlegezte meg: az „útügyi biztosok feladata a megyében élők és közlekedők számára leginkább sürgető építési, felújítási munkálatok beazonosítása" lesz. És mert a „korábbi kormányzati ciklusok alatt a hazai útállapotok súlyosan leromlottak, a hálózat közel felén akár az azonnali beavatkozás is indokolt lenne", tehát a 2013. december 14-ig kinevezett koordinátoroknak szinte válogatniuk sem kell. Valójában elég, ha ráböknek a területükhöz tartozó legrosszabb műszaki állapotú és legforgalmasabb szakaszokra, és máris komoly segítséget nyújtottak a minden eddiginél „hatékonyabb, gyorsabb és a lakossági igényeket szem előtt tartó útfelújítások" programozására törekvő kormánynak.
Szakmai körökben okkal kérdezhetik: mi szükség van valójában a politikai biztosokra az állami közúthálózat középtávon tervezett rendbetételének előkészítésében? Hiszen ehhez alighanem minden információ rendelkezésre áll a Magyar Közút Nonprofit Zrt. által kezelt Országos Közút Adatbankban, vagy legalább a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központnál (KKK). Az NFM „utasításából" azonban kiderül: az útügyi biztosok összegyűjtik és koordinálják „a települések és a lakosság részéről felmerülő igényeket a közutak műszaki állapotának javításával kapcsolatosan, és azokat" továbbítják a közútkezelő területi vezetőjének.
És ha mindez nem tenné elég világossá, mitől is fontos a díjazás nélkül dolgozó útügyi biztosok munkája, az NFM utasítása további segítséget ad. A 19 koordinátor útfelújítási feladatok elvégzésének sorrendiségére tett javaslatait a közútkezelőnek figyelembe kell vennie munkaterve összeállításakor. Mi több, a politikai megbízottak az európai uniós, illetve hazai forrásból finanszírozott előkészítés, illetve megvalósítás alatt lévő közúthálózat-fejlesztési projekteket is figyelemmel kísérik majd, és javaslatot tesznek az egyes projektekre vonatkozóan. Vagyis, amit egyetlen fillér díjazás nélkül mondanak, az évekre bebetonozhatja, hol és milyen utak újulnak meg hazánkban a következő években.
Akiken az utak állapota múlik
1. Font Sándor Bács-Kiskun megye
2. Csizi Péter Baranya megye
3. Dankó Béla Békés megye
4. dr. Hörcsik Richárd Borsod-Abaúj-Zemplén megye
5. dr. Bohács Zsolt József Csongrád megye
6. Törő Gábor Fejér megye
8. Tasó László Hajdú-Bihar megye
9. Szabó Zsolt Heves megye
10. Boldog István Jász-Nagykun-Szolnok megye
11. Czunyiné dr. Bertalan Judit Komárom-Esztergom megye
12. Becsó Zsolt Nógrád megye
13. Pánczél Károly Pest megye
14. Witzmann Mihály Somogy megye
15. dr. Tilki Attila Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
16. Potápi Árpád János Tolna megye
17. Kovács Ferenc Vas megye
18. Lasztovicza Jenő Veszprém megye
19. Manninger Jenő Zala megye
Hogy volt régen...?
