Háttérszámításokat végez a kormány a béren kívüli juttatások munkaadók és a munkavállalói érdekképviseletek által javasolt megtartásáról – derült ki a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF).
Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke elmondta: a kormány megfontolta a munkaadói és a munkavállalói oldal álláspontját, ráadásul önkormányzati képviselői javaslatok is érkeztek a cafetériarendszer bizonyos elemeinek megtartására.
Az érdekképviseletek az utazási, a mobilitási, a lakhatási, az iskolakezdési, a diák- és lakáshitel-törlesztési, valamint az öngondoskodást segítő béren kívüli juttatási elemek adókedvezményének megtartását kérik a kormánytól.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke megkeresésünkre kiemelte: az érdekképviseletek tájékoztatást kaptak a szociális hozzájárulási adó csökkentésének lépéseiről. A munkaadói teher abban az esetben csökkenhet januártól, ha a reálkereset-növekedés bőven meghaladja a 10 százalék feletti szintet az év nagy részében, vagy a bérmegállapodásban foglaltakat valamilyen formában ősszel újratárgyalják.
Az elnök ugyanakkor kedvezőnek nevezte, hogy a tehercsökkentéshez szükséges feltételek egyike, hogy az adott negyedévhez viszonyítják a hatszázalékos reálkereset-emelkedést, mivel ez a munkaadókra nyomásgyakorlást jelent a béremelések folytatásának érdekében. A munkaadói oldal kifogásolta ugyanakkor, hogy a minimálbérek emelése januártól esedékes, ám a tehercsökkentést csak júliustól tudják érvényesíteni.
A kormány megerősítette az ülésen, hogy a feltételek teljesülése, tehát a negyedévenkénti hatszázalékos reálkereset-növekedés esetén 2022-ig összesen négyszer csökken 2-2 százalékponttal a járulék, bizonyos feltételek teljesülése esetén pedig további évi 0,5 százalékpontos mérséklés is jöhet.
Lapunk korábban beszámolt róla: csak abban az esetben van lehetőség a januári járulékcsökkentésre, ha módosítják a bérmegállapodást, mivel a mérsékléshez szükséges adatok januárra még nem állnak rendelkezésre, így a tervek szerint erre júliustól kerülne sor.
Ágazati szereplők szerint ugyanakkor a kérdés még az őszi egyeztetéseken is előkerülhet, mivel a bérmegállapodás csak 2017-re és 2018-ra rendezte a minimálbéreket, így azokról is meg kell állapodniuk az érdekképviseleteknek és a kormánynak. Erre várhatóan decemberben kerül sor.
Tiltakozás a közszférában
Visszautasítja a közszféra létszámcsökkentésének tervét a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF). Közleményükben emlékeztettek Varga Mihály pénzügyminiszter nyilatkozatára, aki tegnap arról beszélt: nem zárkóznak el a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének azon javaslatától, hogy százezer főt átirányítsanak a közszférából a versenyszektorba. A kormány a bürokrácia méretével, a munkaadói képviselet pedig a létszámhiánnyal érvel. A SZEF szerint ugyanakkor a foglalkoztatottak számához képest a közszolgálatban dolgozók aránya nem magas.
(Magyar Idők)
Hogy volt régen...?
