parlament02A parlament kedden többek között megszavazta a közbeszerzési törvény módosítását, továbbá új szabályozást fogadott el az általános közigazgatási rendtartásban és a közigazgatási perrendtartásban is.

Elfogadta a parlament a közbeszerzési törvény módosítását. A jövőben három ajánlatot kell bekérni az egymillió forintot elérő, ugyanakkor a közbeszerzési értékhatár alatti szerződésekre is. Előírták, hogy a Közbeszerzési Hatóság minden hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén részletes indokolással ellátott döntést hozzon, amely alapján a tárgyalásos eljárás jogalapjának megalapozottsága egyértelműen megállapítható. Százmillió helyett háromszázmillió forintban határozták meg azt az értékhatárt, amely felett az ajánlatkérőnek építési beruházás esetén beszerzését meg kell hirdetnie, egyidejűleg az eljárásban ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők számát ötre emelték.

Új általános közigazgatási rendtartási, továbbá közigazgatási perrendtartási jogszabályt fogadott el a parlament. Az általános közigazgatási rendtartási szabályozás a közérthetőséget, az áttekinthetőséget célozza az ügyfeleknek és az ügyintézőknek. Létrejön a sommás eljárási forma, amelynek lényege, hogy ha a kérelem benyújtásakor minden szükséges bizonyíték rendelkezésre áll, akkor akár azonnal vagy 8 napon belül kell döntenie a hatóságnak. Az automatikus döntéshozatali eljárásban 1 napon belül dönt a hatóság. A törvény 60 napos bruttó ügyintézési határidőt határoz meg, amit csak az ügyfél mulasztása miatt lehet meghosszabbítani. A több hatóság közreműködését igénylő eljárásoknál egy főhatóságot jelölnek ki. Trócsányi László igazságügyi miniszter korábban erre példaként azt hozta: egy gyermek születésekor elég lesz egy hatósággal felvenni a kapcsolatot, az anyakönyv, a lakcím- és az adókártya, valamint a családtámogatás igénybevétele miatt.

A közigazgatási perrendtartásról szóló törvény rögzíti, hogy a kiemelt jelentőségű ügyek első fokon egy magasabb bírósági fórum előtt indulnak: ezek között szerepelnek az országos illetékességgel eljáró, a kormány irányítása alatt nem álló közigazgatási szervek tevékenységével kapcsolatos közigazgatási perek, a gyülekezési jog gyakorlásával kapcsolatos közigazgatási perek, a köztestületekkel kapcsolatos perek és egyes választási jogviták. Bevezetik a differenciált hatáskör telepítését, a kisebb nehézségű ügyek meghatározott csoportjainál eleve egyesbíró jár el a perben, emellett a tanács is elrendelheti az ügy egyesbíró elé utalását.

Hirdetés