Öt járás 104 települését és mintegy százezer embert érint a Végtelen lehetőség elnevezésű kísérleti program, amely a leghátrányosabb helyzetű régiók felzárkózását segíti elő a legjelentősebb civil és egyházi szervezetek, szeretetszolgálatok bevonásával.
A mintát a Magyar Máltai Szeretetszolgálat már régóta futó, komoly eredményeket felmutató, Jelenlét elnevezésű programja adja – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára, Czibere Károly. Ennek lényege az alapos problémafeltárás, az együttműködés a térségben működő önkormányzatokkal, civil szervezetekkel, szociális ellátó hálózattal, egészségüggyel, tömegközlekedési szolgáltatókkal. Az uniformizált megoldásoknak leáldozott, a kormány azokat a programokat részesíti előnyben, amelyek egy-egy térség „arcára” formálódnak. A kísérleti projektek tapasztalatait hasznosítani fogják az ország más területein is, egy részük pedig reményeik szerint beépül majd a szociális szabályozási rendszerbe is.
Czibere Károly kitért arra, hogy Magyarország már eddig is komoly eredményeket tudott felmutatni a felzárkóztatásban, hiszen Európában példa nélküli az, hogy a roma emberek több mint negyven százaléka dolgozik, a roma gyerekeknek pedig csaknem száz százaléka jár óvodába. A tavaly bejelentett, most elindult és négy éven át tartó projekt finanszírozására kétmilliárd forint áll rendelkezésre - közölte. A legfőbb cél az, hogy a járásokra kifejlesztett módszerek lehetőséget adjanak a program folytatására a pályázati időszak lejárta után is. Az elért eredményeket szeretnék továbbvinni a következő európai uniós költségvetési ciklusban.
A program keretében a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a kunhegyesi, a Magyar Református Szeretetszolgálat a cigándi, az Ökumenikus Segélyszervezet a gönci, a Baptista Szeretetszolgálat a baktalórántházai, a Katolikus Karitász pedig a sellyei járásban kezdi el a munkát.
Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke elmondta: Jelenlét elnevezésű programjuk valójában egy szemléletet takar. Kiemelte: a „jóléti erkélyről” sokan tudni vélik, mire is kellene költeni a felzárkózási programokra szánt pénzeket, valójában azonban akkor lehet meglátni a problémákat, ha lehajolunk és közel megyünk a nehéz sorsú emberekhez. Hozzátette, a szegénység és a nyomorúság közötti alapvető különbség az, hogy míg az előbbinél vannak még célok, addig az utóbbi esetében olyan nagy a hiány mértéke, hogy a célok is eltűnnek.
Lutár Balázs, a Magyar Református Szeretetszolgálat szociális ágazatának vezetője a cigándi járásban megvalósuló programról szólva kifejtette: Bodroghalomban és Ricsén alakítanak ki úgynevezett Jelenlét-pontokat, ahol egyebek mellett közösségi konyhát, közösségi mosodát és kertet hoznak létre. Hozzáfűzte: céljuk a közösségvállalás a helyi önkormányzatokkal, közszolgáltatókkal, oktatási intézményekkel, egyházi közösségekkel, civil szervezetekkel, gazdasági szereplőkkel, valamint a nélkülöző, nehéz körülmények között élő emberekkel, családokkal, közösségekkel a szeretetszolgálat járási munkacsoportján keresztül.
Hogy volt régen...?
