iszapLavinaveszélyes a rekultivált esztergomi hulladéklerakó, aminek a felcsúti Mészáros és Mészáros Kft. a kivitelezője. A cég szerint ők mindent a tervek és az előírások szerint végeztek, a károkról nem tehetnek – írja a Népszabadság.

– Ha elered az eső, rohanok ki az utcára, nézem a hulladéklerakó falát, mikor indul meg a föld. Ha éjszaka jön a zivatar, nem tudok elaludni a félelemtől, attól rettegek, hogy álmomban betemet a sárlavina – mondja Balogh Ferencné, az esztergomi Sátorkői utca egyik lakója. Háza éppen szemben áll a régi hulladéklerakóval, amit már régen bezártak. Egészen mostanáig soha nem volt gond az esővízzel, ám amióta megkezdődött a depónia rekultivációja, nagy esők idején megindul a lerakó tetején és oldalán lévő föld. Eddig egy május eleji felhőszakadás okozta a legnagyobb pusztítást, amikor valóságos sárlavina zúdult a Sátorkői utcára: az agyagos iszap húsz-harminc centiméter vastagon hömpölygött az úton, befolyt az udvarokba, a pincékbe, három házban a lakótérbe.

„Tönkrement a fészerben álló elektromos motorkerékpárom, a pincében az összes terményt betemette a sár. Másnap körbenézett nálam a kivitelező egyik embere, kérdeztem tőle, ki fogja kilapátolni a sarat a pincémből. Azt mondta, ez nem az ő saruk. Hát akkor kié, kérdeztem tőle, de nem válaszolt” – eleveníti fel a tavaszi áradást Nyári István. Az eset azért került ismét reflektorfénybe, mert a múlt héten egy heves eső után újra sártenger borította el a Sátorkői utcát. Igaz, most nem folyt be az udvarokba és a házakba, de Szilágyi László országgyűlési képviselőnek eszébe juttatta a négy hónappal ezelőtti haváriahelyzetet.

A Párbeszéd Magyarországért színeiben politizáló honatya hét végi sajtótájékoztatóján azt követelte, azonnal kezdjék meg az Esztergom-Kertvárosban élők kártalanítását. Az ellenzéki politikus nem felejtette el megjegyezni, hogy a hulladéklerakó rekultivációját a felcsúti Mészáros és Mészáros Kft. végezte el. Mint mondta, Mészáros Lőrincnek, „Orbán Viktor haverjának, Felcsút polgármesterének, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia vezetőjének cége úgy vitte végig a 100 millió forintos projektet, hogy nem volt működő megoldás a lefolyó vizek elvezetésére”.

Hozzátette, az Együtt–PM szerint a lakosság érdekében a rekultivációt megfelelő szakértelemmel rendelkező vállalkozóra kell bízni. Az általunk megkérdezett szakemberek szerint egyértelmű, hogy a rekultiváció során kialakított csapadékelvezető rendszer mondott csődöt: a lezúduló esővíz kimosta a depóniára frissen ráterített laza földréteget. Hogy ki hibázott, még nem tudni, a környezetvédelmi hatóság vizsgálódik az ügyben.

Tétényi Éva, Esztergom független polgármestere szerint feltehetőleg nem a kivitelezés, inkább a tervezés során követhették el a hibát. Szilágyi László kérdésünkre azt mondta, biztosan hibázott a kivitelező, de az sem zárható ki, hogy a tervezéssel is akadtak gondok.

Halmi Tamás, a Mészáros és Mészáros Kft. ügyvezetője megkeresésünkre közölte: mindenben az engedélyezett kiviteli tervek szerint jártak el, így a felcsúti céget nem terhelheti felelősség a kialakult helyzetért. A tényekhez tartozik, hogy a májusi sárlavina után a kivitelező cég ideiglenes intézkedéseket tett: két méter magas földgátat építettek a Sátorkői út megvédésére, valamint a lerakó déli oldalán több kisebb csapadékvíz-tározó medencét is kialakítottak. Ez azonban csak átmeneti megoldás.

Bár a bezárt depónia tulajdonosa az esztergomi önkormányzat, a rekultivációt a Közép-Duna Vidéke Hulladékkezelési Társulás beruházásában végezték el. Nagy kérdés, ki állja majd a cechet, ha újra kell terveztetni a projektet, és esetleg jelentősen át kell építeni a vízelvezető rendszert. Halmi Tamás optimista, szerinte található olyan műszaki megoldás, amellyel a hulladéklerakó területén belül, a projekt költségvetésének túllépése nélkül, megnyugtató módon rendezhető a probléma.

Amíg az utca lakóival beszélgettünk, odajött a csoportosuláshoz a depónia őrzés-védelmét ellátó társaság embere. Közölte, hivatalosan ugyan nem nyilatkozhat, de annyit mindenképpen elmondhat, hogy a biztonsági cég folyamatosan őrzi a területet, és ha bármilyen veszélyhelyzetet érzékelnek, azonnal értesítik a katasztrófavédelmet. A lakókat az is nyugtalanítja, hogy egyelőre senki nem fizette meg a májusi sárlavina által okozott károkat. Eddig csupán az esztergomi önkormányzat adott százezer forintos gyorssegélyt annak a három családnak, amelynek a házába is betört az agyagos víz. Halmi Tamástól megtudtuk, a károsultak hamarosan pénzhez jutnak: a kivitelező cég felelősségbiztosításának terhére megtérítik a kárukat. A cégvezető hozzátette: mindez nem jelenti azt, hogy a Mészáros és Mészáros Kft. elismerte volna a felelősségét a májusi helyzetért, ők csak segíteni szerettek volna a bajba jutott embereknek.

 

Hirdetés