A 2013-as dunai árvizet követő központilag irányított szúnyoggyérítési akció olyan jól sikerült, hogy a kormány az idei évben teljes egészében a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságra bízta a szúnyogártalom kezelését. Arról, hogy mire számíthatunk idén a vérszívók elleni küzdelemben, és mekkora veszélyt jelentenek a hazánkban is megtalálható ázsiai tigrisszúnyogok, Demény Ádám tűzoltó ezredes, valamint Fekete Gábor szúnyoggyérítési szakértő számoltak be a Rádió Orienten.
A tavalyi tapasztalatok megmutatták, hogy a központilag irányított országos kezelés több szempontból is jóval hatékonyabb, mint a települések által külön-külön megrendelt szúnyoggyérítés. „Csökkent az adminisztráció, a nagyobb tételben történő beszerzés pedig 15-20 százalékkal olcsóbbá teszi a munkát. Azért is jobb a központosított végrehajtás, „mert így nem lehet vita tárgya az egyes települések között a községhatárokon kívül eső területek kezelése”– mondta Demény Ádám a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Gazdasági Ellátó Központjának igazgatója.
“Jelentős szúnyogártalom van. Enyhe telünk volt, a csapadékos április-május után pedig gyorsan jött a felmelegedés, amely mind nagyon kedvez a lárvák szaporodásának” – magyarázta a katasztrófavédelmi szakértő. Idén központi közbeszerzési eljárás keretében választották ki a Szemp-Air Konzorciumot, amelynek mindhárom tagja évtizedes tapasztalatokkal rendelkezik az ízeltlábúak gyérítése terén. Az alvállalkozók általában a helyi szakemberek, a helyismeret ugyanis nagyon fontos, nem elég csupán a végzettség.
A gyérítésnek két fő típusa különíthető el: “Az egyik a biológiai lárvagyérítés, a másik pedig a kifejlett szúnyogok elleni védekezés”- részletezte Fekete Gábor. Előbbit egy baktériumkészítmény végzi, amelyet földről és levegőből is az összefüggő vízfelületekre juttatnak. Utóbbi esetében rovarirtó szereket használnak, amelyek az emberre ugyan nem jelentenek veszélyt, a méhekre azonban igen, ezért a méhészek külön értesítést kapnak az irtásról. A légi járművekről szórt irtószer nem minden esetben, csak a megfelelő fényviszonyok között látható. A gépjárműről melegködképző-gép által fejlesztett sűrű ködnek sincsen 'humán egészségügyi vonzata', ám ártalmatlansága ellenére sem ajánlott a füstben játszani a gyerekeknek – figyelmeztetett a szakember, majd hozzátette: “a szúnyogirtásokat minden esetben egészségügyi gázmester kell hogy felügyelje, és nagy számban alkalmazunk kártevőirtó szakmunkásokat is”.
A katasztrófavédelem szigorú ellenőrzési rendszert dolgozott ki. Egyrészt hatékonyságmérő és monitor funkcióval ellátott tanácsadók segítik a munkát, másrészt folyamatosan kérik a visszajelzéseket az önkormányzatoktól. A kivitelezés első lépése az előzetes felmérés, amely alapján egy településlistát hoztak létre. A szúnyogmennyiség felmérésének a leggyorsabb módja a csípésszám mérése. „Kimennek a kollégák és szabad testfelületen adott ideig számolják, hogy hány csípés éri őket” – mutatta be a leggyorsabb módszert a szakértő. Ha a gyérítés után végzett mérés 80 százaléknál gyengébb eredményt mutat, akkor pótirtás végeznek.
A sajtóban és az interneten olykor a szúnyogok által terjesztett betegségekről, esetleges járványokról is lehet hallani, de a szakértők szerint jelen állás szerint Magyarországot nem fenyegeti e téren veszély. “Vannak ugyan betegségterjesztésre alkalmas szúnyogok Magyarországon, és feltehetően az ázsiai tigrisszúnyog is jelen van, de ez azért nem jelent problémát, mert maga a betegség nincs jelen” – magyarázza a Fekete Gábor.
A gyérítés akatasztrófavédelem honlapjánis elérhető több mint 800 települést tartalmazó lista alapján június utolsó hetében megkezdődött, a tervezett befejezés augusztus 20. lesz. A menetrend szerinti tevékenységet erősen befolyásolhatják a kedvezőtlen időjárási viszonyok, jelentősebb szélben például nincs értelme permetezni – mutatott rá Demény Ádám tűzoltóezredes, aki hozzátette: a teljes szúnyogártalom kezelésére 1,5 milliárdos forrás áll rendelkezésre.
Hogy volt régen...?
