A kenyérgabona már a magtárakban van, ez a legfontosabb és legmegnyugtatóbb mondata egy agrárminiszternek – jelentette ki Nagy István.
A Hajdúsági Expo és Kelet-magyarországi Agrárfórum megnyitóján, Hajdúböszörményben az agrárminiszter azt mondta, a versenyképességet növelni kell az ágazatban, ehhez a kormány minden támogatást megad a gazdáknak. A kormányzat elkötelezettségét és eltökéltségét mutatja, hogy a 2027-ig tartó uniós költségvetési ciklus forrásaihoz Magyarország soha nem látott mértékű, 80 százalékos nemzeti kiegészítő finanszírozást ígér.
2021-ben és 2022-ben nagyszabású beruházási programokat indítottak, amelyek keretében 1500 milliárd forint forráskerettel hirdettek meg pályázatokat, és ebben az időszakban tizenegyezer pályázatra 1445 milliárd forintot meghaladó támogatást fizettek ki.
Különös figyelmet fordítottak a kis- és közepes üzemméretű pályázókra: a közvetlen területalapú támogatások 14 százalékát, évente mintegy 190 millió eurót (mintegy 73 milliárd forintot) fordítanak e vállalkozások emelt szintű támogatására. A legkisebbeknek további jelentős segítség, hogy az első tíz hektárra hektáronként 82 eurót (több mint 31 ezer forintot) kaphatnak, míg az azt meghaladókra 150 hektárig átlagosan 44 euró (csaknem 17 ezer forint) jár majd az alaptámogatáson felül.
A Vidékfejlesztési Program keretében a kistermelők termelési és értékesítési lehetőségeit stabilizáló beruházási programokat hirdettek meg, a helyi termékértékesítő piacok és vásárterek támogatására 166 kérelmezőnek tizenhárommilliárd forintot meghaladó támogatást adtak, a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésére kiírt pályázaton pedig tizenháromezer kisüzem nyert el egyenként tizenötezer eurós (csaknem hatmillió forintos), összesen mintegy 73,5 milliárd forintnyi támogatást.
A mezőgazdasági kisüzemek fenntartható fejlesztésének támogatására első körben 30 milliárd forintot különítettek el, a felhívás 2024 második felében várható.
Az agrárium jövője szempontjából az egyik legfontosabb kérdésnek a generációváltás sikerét tartja az agrárminiszter, ezért külön programmal segítik a fiatal mezőgazdasági termelőket. A beruházási jellegű fejlesztések 40-50 százalékos alaptámogatási intenzitása mellett tízszázalékos többlettámogatást kapnak a fiatal gazdálkodók. Ennek keretében idén augusztusig több mint 71 milliárd forintot ítéltek meg 2400 pályázónak.
Fontos eleme az intézkedéseknek a fiatal termelők induló támogatása. Az Agrárminisztérium eddig 1271 fiatal gazda kérelmét támogatta, csaknem 16 milliárd forint összeggel. A generációváltás keretében a gazdaságátadáshoz kapcsolódóan mind az átadók, mind az átvevők számíthatnak az átadott üzem méretétől függő, negyvenezer és százezer euró közötti (15,5-38,75 millió forint) támogatásra – ígérte Nagy István.
Külön szólt a bemutatóüzemek fejlesztéséről, erre ősztől lehet pályázni tizenötmilliárd forint keretösszegben. Támogatási kérelmet nyújthatnak be mások mellett agrárképzési centrumok, tangazdaságot működtető felsőoktatási intézmények, százszázalékos állami tulajdonban lévő, fajtakísérletet végző kutatóintézetek, vagy például az agrárfórumnak helyet adó hajdúböszörményi Széchenyi István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum.
Beszélt a miniszter az orosz-ukrán háború következtében előállt mezőgazdasági anomáliákról, miszerint az olcsó ukrán gabona elárasztotta az uniós belső piacokat. Szerinte Magyarországnak a lengyelekkel, a szlovákokkal, a románokkal és a bolgárokkal sikerült elérnie, hogy szeptember 15-ig korlátozzák a térségben az ukrán búza, kukorica, repce- és napraforgómag behozatalát, amit legalább az év végéig fenn kívánnak tartani. Ugyanakkor a külföldi magyar nagykövetségek agrár- és külgazdasági attaséi feladatul kapták, hogy széles körben keressenek piacokat a magyar búzának és a magyar méznek.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke azt mondta, korábban még soha nem volt ilyen szoros az együttműködés a kormány, az agrártárca, a kamara és az érdekképviseleti szervek között. Szerinte ennek is köszönhető, hogy a magyar stratégiai terv az agrárium minden szereplőjének megadja a további fejlődés lehetőségét. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy Európa több országában nem ez a helyzet, gúzsba kötik az érdekképviseleteket és a szakmai szervezeteket, ezért is fontos a közelgő európai parlamenti választás, amely „hosszú időre eldönti a sorsunkat”.
Hogy volt régen...?
