Nemcsak a jövedelmek, de a kultúrát és a társadalmat érintő egyéb tényezők terén is több részre szakadt hazánk. Míg Budapest, a megyei jogú városok és néhány szigetszerű járás kiemelkedően jól teljesít, a keleti országrész legtöbb járásában a közepesnél rosszabb a helyzet. Ez derül ki az Összkép.hu oldalon megjelent tanulmányból, amelyet a Magyar Nemzet ismertet. A Hétfa kutatóközpont online felületén olvasható összefoglaló A területi tőke és magyarországi dimenziói című idei kutatást vette alapul, amelyben figyelemmel voltak a Központi Statisztikai Hivatal, valamint az országos területfejlesztési és területrendezési információs rendszer statisztikáira is.
E szerint hazánk járásainak fejlettségét és helyzetét a területi tőke írja le a legpontosabban, ez a járások anyagi adottságai mellett a „megfoghatatlan” gazdagságot, így a kultúra erejét és a társadalmi energiákat is figyelembe veszi. Legjobb helyzetben – a megyei jogú városokon és Budapesten kívül – az ország északnyugati része van, de a hagyományos vidéki központok, mint Gyula, Körmend vagy Jászberény is jól teljesítenek. Az északkeleti területeken, az Ormánság délnyugati és Fejér megye déli részein viszont a legnehezebb körülményekkel találkozhatunk. E régiók szinten minden tekintetben lemaradnak, így az ott lakók alapvetően rossz kilátásokkal szembesülnek.
Meglepőnek tűnhet, hogy Fejér megye déli része és a kunszentmiklósi járás is a legrosszabb helyzetűek kategóriájában található. Hasonlóan Gyál környéke is rosszabb helyzetben van, mint az egy Budapest agglomerációjába tartozó járás esetében várható. A szokatlan eredményt az elemzés mélységének tulajdonítják a kutatók, akik komplex módon vizsgálódtak. A jövedelmek, a foglalkoztatottság, az épített és természeti környezet, az intézményi ellátottság, az infrastruktúra, a szolgáltatások, a szabadidős lehetőségek és a vállalkozások jellemzői mellett figyelembe vették a települések helyzetét erősen befolyásoló társadalmi, demográfiai és kulturális tények összességét, így a képzettséget, az internethasználatot, a népességváltozást, a helyi politikát, a felsőfokú oktatást, a színházakat, kultúrát vagy a közoktatást és a közegészségügyet.
Míg a materiális jellemzőket vizsgálva a főváros környéke és az északnyugati országrész van a legjobb helyzetben, a humán tényezők alapján kiegyenlítettebb a térkép: a képzettségi, szociális és kulturális mutatók szerint keleten és nyugaton is akad jó helyzetben lévő terület. A pozitív meglepetések közé tartozik, hogy nincs jelentős különbség Dél-Alföld, Nógrád, Heves vagy Borsod megye között, ám a román határhoz közel és néhány alföldi járásban érzékelhető a lemaradás ezen a téren.
Az Összkép.hu oldalon megjelent tanulmány tapasztalataival – nem meglepő módon – egybevágnak a friss kereseti statisztikák is. A statisztikai hivatal minap közölt adatai szerint az első kilenc hónapban 199 419 forint volt az átlagos nettó kereset, ez az előző év azonos időszakához képest 12,8 százalékos növekedés. Óriási eltérések tapasztalhatók ugyanakkor az ország különböző részeit tekintve: a statisztikát Budapest húzza föl, ahol az átlagos nettó bér megközelítette a 246 ezer forintot. A legrosszabb helyzetű Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ugyanakkor 110 ezer forinttal alacsonyabb, 134 900 forint az átlagjövedelem. Egyébként, leszámítva a fővárost, nincs olyan térség, ahol elérné a 200 ezer forintot az átlagbér – a húzónak számító Győr-Moson-Sopron és Komárom megyében 199, illetve 198 ezer forintról számolt be a statisztikai hivatal. Jó hír ugyanakkor, hogy a bérnövekedés üteme az erős térségeket leszámítva mindenhol két számjegyű volt, azaz ha alig észrevehetően is, de csökken az egyes országrészek közötti különbség.
Nógrád megye még mindig a rangsor végén kullog
A megyék rangsorában folyamatosan az utolsók között van Nógrád az olyan fontosabb gazdasági mutatók alapján, mint az egy főre jutó bruttó hazai termék (gdp), az építőipari termelés vagy a beruházások teljesítményértéke – ez derül ki a megye múlt évi gazdasági folyamatait elemző, Top 50 című kiadványból. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal helyi adóigazgatósága, a megyei kereskedelmi és iparkamara, valamint a Nógrád Megyei Hírlap közösen megjelentetett kiadványa szerint az egy lakosra jutó gdp 2 százalékot nőtt 2015-höz képest. Csakhogy az országos sorrendben Nógrád így is a huszadik, utolsó helyet foglalta el; a megyei rangsorban éllovas Győr-Moson-Sopron egy főre jutó gdp-je több mint háromszorosa a nógrádi értéknek. Az északi megye pozíciója a munkanélküliséget tekintve sem változott, Nógrád változatlanul a harmadik helyen állt Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye mögött.
Hogy volt régen...?
