Még mindig Budapest az ország legfejlettebb „megyéje”: itt a legmagasabb a nettó átlagkereset, a foglalkoztatottság, itt van a legtöbb beruházás és vállalkozás. A legnehezebben továbbra is a Nógrádban és Borsodban élők boldogulhatnak – derül ki a KSH friss adataiból, amelyekről a Világgazdaság számol be.
Az ezer lakosra jutó vállalkozások és az egy lakosra jutó beruházások száma 2014 II. negyedévében is a fővárosban volt a legmagasabb. A második húzómegye Győr-Moson-Sopron, amely az egy lakosra jutó ipari termelés, valamint a tízezer lakosra jutó új lakások száma alapján vezeti magasan a megyék rangsorát. A KSH most publikált adatsora szerint a megyéket összehasonlító lista végén Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén található, az utóbbi csak az ipari termelésben előzi meg az előbbit, egyébként minden más mutatójuk a legrosszabb az országban.
Az év második negyedévében a havi nettó átlagkereset országos átlaga 153939 forint volt, ám a megyék döntő többségében ennél kevesebbre jött ki az átlag, csupán a fővárosban és Győr-Moson-Sopronban keresnek jobban az emberek: az előbbiben átlagosan 197795, az utóbbiban 160804 forintot. A legkevesebbel, alig 109742 ezer forinttal a szabolcsiaknak kellett beérniük havonta – a fővárosban csaknem kétszer magasabb az átlagkereset. De Békésben és Nógrádban sem érték el az átlagkeresetek a havi nettó 115 ezer forintot.
Érdekes összevetni, mennyire eltérőek a keresetek megyénként az egyes szektorokban: míg a fővárosban a pénzügyi területen dolgozók átlagkeresete meghaladta a nettó 353 ezer forintot, addig Borsodban nem érte el a 150 ezret. Budapesten a legkevesebbet, havonta nettó 116 ezret, a vendéglátóiparban tevékenykedők vittek haza, de ennél is kevesebbel, alig több mint 83 ezer forinttal kellett beérniük például Borsodban.
A foglalkoztatottság országos átlaga az év második negyedévében 58,9 százalékos volt, ennél kilenc megye produkált jobb eredményt, de Somogyban és Nógrádban például az 54 százalékot sem érte el a foglalkoztatottság. A legtöbben továbbra is a budapestiek közül dolgoznak (62,8 százalék), a másik véglet itt is Nógrád, ahol a munkaképes korúak mindössze 53,5 százalékának van munkája.
A foglalkoztatottság szorosan összefügg a beruházásokkal, nem véletlen, hogy itt is kiemelkedik a főváros: a beruházások egy lakosra jutó értéke itt 371 ezer forint, az országos átlag 2,1-szerese. Budapestet Fejér, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megye követte a rangsorban. A fajlagos beruházás Nógrád megyében volt a legalacsonyabb, mindössze 50 ezer forint, ami csupán 28 százaléka az országos átlagnak.
2014 első hat hónapjában 20 százalékkal több lakás épült az országban, mint egy évvel korábban, viszont Észak-Magyarország valamennyi megyéjében, valamint Hajdú-Bihar és Békés megye kivételével az Észak-, és Dél-Alföldön is kevesebb lakást vettek használatba, mint 2013 azonos időszakában. A legtöbb lakás továbbra is a fővárosban, Pest megyében és Győr-Moson-Sopron megyében épült.
Mérséklődött a természetes fogyás
A természetes fogyás üteme a Dél-Alföld kivételével ugyan valamennyi régióban mérséklődött ugyan, mégis, Budapest és Pest megye mellett csupán Győr-Moson-Sopron népessége nőtt 2014. második negyedévében az előző év azonos időszakához képest. Budapesten él az ország népességének 18 százaléka, több mint 1,7 millió ember, Pest megye lakossága képviseli az ország 12 százalékát 1 millió 221 ezer fővel, míg Győr-Moson-Sopronban – főként a bevándorlási többletnek köszönhetően – 450 ezren laknak. 2014 első félévében az országban 43130 gyermek született és 62969-en haltak meg.
Hogy volt régen...?
