Csatlakozott már a korrupció elleni összehangolt, hatékony állami fellépésről szóló összefogáshoz a Magyar Nemzeti Bank és a Közbeszerzési Hatóság is. A korrupcióellenes együttműködési megállapodás aláírásának ötödik évfordulójáról többen megemlékeztek a múlt hét végén.
A nyilatkozat csütörtöki aláírásával most és már korábban a felek erkölcsi kötelezettséget vállaltak az általuk vezetett állami szervek korrupcióval szembeni ellenállóképességének erősítésére, a korrupcióellenes eszköztár fejlesztésére. Ki-ki a maga módján küzd a korrupció ellen, ennek egyik legfontosabb eleme a hitelesség; ha egy szervezeten belül megoldódnak a hitelességi kérdések, kívül is sokkal hitelesebben tud küzdeni a korrupció ellen - mondta az aláírás előtt Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság (KBH) elnöke. Az átalakuló KBH-án belüli korrupció megakadályozása érdekében tett lépései közül kiemelte a közelmúltban végzett információbiztonsági átvilágítást, amelynek eredményei alapján a hatóság intézkedéseket hozott, hogy a legmodernebb informatikai eszközökkel se lehessen betörni a szervezetbe.
Óriási felelősség, ha egy szervezet hatással tud lenni a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékára, annak jogszerű elköltésére. évente 28 ezer hirdetmény fordul meg a hatóságnál, amelyek előzetes áttekintése a korrupciós kockázatok csökkentését szolgálja - folytatta. Hozzátette: ha mégis átjut az ellenőrzésen olyan ajánlat, ami lehetőséget ad korrupciós cselekményekre, a hatóságnak más eszközei is vannak. A hatályos közbeszerzési törvény által biztosított új jogkör szerint a KBH ellenőrizheti a közbeszerzések útján megkötött szerződések teljesítését vagy a folyamatban lévők módosítását. A hatóság eddig 200 ügyben indított 30-90 napon belül jegyzőkönyvvel zárható eljárást, 52 esetben jogorvoslati eljárás indult, 38 esetben büntető feljelentéssel élt a hatóság, 5 esetben törvényességi felügyeletet kért az illetékes cégbíróságtól, két esetben pedig bejelentéssel élt a Nemzeti Nyomozó Irodánál, illetve számos jelzéssel élt a nemzeti adóhatóság, illetve a gazdasági versenyhivatal felé.
A nyilatkozathoz történő csatlakozással a jegybank és annak vezetősége megerősítette, hogy elkötelezett a szakmai felkészültség, pártatlanság, elfogulatlanság és az erkölcsi feddhetetlenség, valamint a közérdek egyéni érdekek elé helyezése mellett – szögezte le Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. A jegybank őrködik a forint értékállósága és a teljes pénzügyi közvetítő rendszer stabilitása felett, ezért kiemelt felelősség hárul rá – mondta, s azzal folytatta, hogy minden közintézmény akkor tudja betölteni elsődleges feladatát, ha tudatos cselekvés jellemzi, és minden körülmények között a cselekvés alapvető célját, a társadalmi hasznosságot tartja szem előtt, intézményi és egyéni szinten egyaránt.
A korrupció olyan betegség, ami ezen alapvető cél elérését akadályozza, hiszen a közösségi cél elé magánérdeket helyez - hívta fel a figyelmet az alelnök. A közösségi és a korrupció által megjelenő magánérdek sosem összeegyeztethető, ha legkisebb mértékben is megjelenik a korrupció, a szervezet nem tudja feladatait jól elvégezni, ezért nincs elfogadható, tolerálható szintje a korrupciónak, kompromisszumok nélkül üldözendő. Az intézmények működésénél kiemelten fontos az integritás és transzparencia, amit az MNB megkövetel a felügyelt intézményektől is, hiszen a pénzügyi rendszer sem lehet egészséges korrupció jelenlétében – mondta. Windisch László szerint a szervezeti kultúra kialakításán túl tudatos, aktív fellépés is szükséges a korrupciós veszélyek szűrése érdekében. A jegybank ennek szellemében végzi munkáját, alakítja szabályozó rendszerét. Több együttműködési és cselekvési program is ezt szolgálja, például a nemzeti védelmi szolgálat által 2015 óta koordinált korrupcióellenes és integritás munkacsoport számos intézkedéssel biztosította és biztosítja majd a szervezeti integritást.
A korrupció elleni összehangolt, hatékony állami fellépésről szóló nyilatkozat 2011. november 18-án kelt, akkor írta alá a közigazgatási és igazságügyi miniszter, az Állami Számvevőszék elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész. Az összefogáshoz 2012-ben csatlakozott az Országos Bírósági Hivatal, majd 2014-ben a Belügyminisztérium.
Erről megemlékezve Pintér Sándor belügyminiszter elmondta: a Belügyminisztérium továbbra is azon dolgozik, hogy Magyarország a világ korrupció által legkevésbé fertőzött országai közé tartozzon. Az elmúlt időszakban jelentős sikereket értek el. Kiemelte a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) által végzett munkát a hivatásosok által elkövetett korrupciós bűncselekmények felderítésében és a rendvédelmi kart az etikai szabályok megalkotásában és a szabályok betartásának megkövetelésében. Szólt arról is, hogy az állampolgárok véleménye szerint a rendőrség, a büntetés-végrehajtási intézet és a katasztrófavédelem az ügyészséggel és a bírósággal együtt a legmegbízhatóbb szervezet. Pintér Sándor hangsúlyozta: a munkát folytatják, szeretnék kiszélesíteni az NVSZ feladatkörét és növelni létszámát, az Országos Rendőr-főkapitányságon korrupcióellenes egységet hoznak létre, és mind több területen szeretnék kihasználni az informatika nyújtotta lehetőségeket. A miniszter szerint az elektronikus ügyintézéssel, a döntések automatizálásával lehet garantálni a befolyástól mentes ügyintézést, és utalt arra, hogy rendőrség évek óta automatizált döntéshozatalt valósít meg az egyes közlekedési szabályszegések esetén. Minden egyes ilyen automatizált rendszerrel csökkenteni lehet a korrupciót, hiszen „a számítógépek megvesztegethetősége jelenleg nagyon csekély” – mondta tréfásan a belügyminiszter.
Handó Tünde, a bírósági szervezet igazgatásáét felelős Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke azt hangsúlyozta, hogy az igazságszolgáltatás esetében különösen fontos az integritás, hogy elnyerjék az emberek bizalmát. Kiemelt stratégiai cél az, hogy az integritás erősítésével az ítélkezés tiszta, az igazgatás átlátható legyen. Ennek érdekében megalkották a bírák etikai kódexét, amely 2015. január 1-jén lépett hatályba, és felmérték a bíróságok integritási helyzetét is, hogy kidolgozzák az integritási szabályzatot, amely végül 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2016 januárjától hatályba lépett a bíróságok igazgatásáról szóló szabályzat, amely az igazgatási tevékenység szabályozásán keresztül biztosítja az igazgatási munka átláthatóságát.
Darák Pétert, a Kúria elnökét Hajnal Péter, a Kúria tanácselnöke képviselte a megemlékezésen. A Kúria vezetése úgy gondolja, szükséges, hogy eltűnjenek a „szürke zónák” a szervezeten belül, vagyis minden feladatnak legyen felelőse. Ennek érdekében felülvizsgálták a Kúria szervezeti és működési szabályzatát, és pontosították az igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban állók vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségeit is. Emellett a Kúria az elmúlt évben több lépést tett az integritás fejlesztése érdekében, például megalkotta saját integritási szabályzatát, amely kiterjed a bírákra és az igazságügyi alkalmazottakra, és rögzíti az egyes ajándékok elfogadásának tilalmára vonatkozó szabályokat. A Kúria többek között fejlesztette informatikai rendszerének biztonságát, különös figyelmet fordított a minősített adatok védelmére, és 2016-ban immár ötödik alkalommal vett részt az ÁSZ Integritás Projekt keretében végzett korrupcióellenes felmérésben, és kiváló minősítést kapott.
Az ügyészség az elmúlt időszakban erősítette nemzetközi kapcsolatait, az Amerikai Egyesült Államokkal történő jogsegélyforgalom pedig a budapesti nagykövetség közreműködésével tartott egyeztetések eredményeként várhatóan hatékonyabb lesz a jövőben – mondta el a legfőbb ügyész helyettese, Lajtár István, és arról számolt be, hogy az elmúlt öt évben lényegesen több korrupciós cselekményt derítettek fel, mint korábban: 2006-2010 között 2818 ilyet tártak fel, míg 2011-2015 között 6702-t. A Központi Nyomozó Főügyészségre - amely a hivatalos személyek által elkövetett korrupciós bűncselekmények ügyében jár el - 2011. novemberétől 2016. szeptemberéig 822 korrupciós bűncselekmény miatt tettek feljelentést, 732 nyomozás indult, ebből mostanáig 201 ügyben emeltek vádat, 578 vádlottal szemben és 86 ügyben 138 vádlottat ítéltek el a bíróságok. Számos nyomozás, bírósági eljárás jelenleg is folyamatban van. Nőtt az NVSZ által végzett megbízhatósági vizsgálatok hatékonysága, bár kevesebb vizsgálat indult, a büntetőfeljelentést eredményező ügyek száma októberre megközelítette a tavalyi adatot (2015-ben 26 volt, idén októberig 23) és idáig egyetlen ilyen ügyben sem született felmentő ítélet. A legfőbb ügyész helyettese üdvözölte, hogy az új büntetőeljárási törvényben szabályozzák a speciális nyomozati technikákat, mert a különböző leplezett eszközök alkalmazása a korrupció felderítésének és bizonyításának elengedhetetlen feltétele. Szólt arról is, hogy 2017 első negyedévében kezdi meg működését az országos ügyészségi telefonos vészjelző rendszer.
Magyarországon nemzetközi szinten is kiemelkedőnek számító összefogás működik a korrupció visszaszorítása érdekében - értékelte Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a korrupcióellenes együttműködési megállapodás aláírása óta eltelt öt évet. Ennek bizonyítéka, hogy évről évre emelkedik az Integritás Támogatók Köre, már közel kétezer szervezet vállalta, hogy 2017-ig minden évben részt vesz a számvevőszék korrupcióellenes felmérésében, így biztosítva az évenkénti összehasonlíthatóságot. Az integritásközpontú gondolkodás terjedése lehetővé tette többek között, hogy az ÁSZ 2015-től ne csak mérje, hanem ellenőrizze is a korrupció elleni védelmi rendszer kiépítését a szervezetekben - mondta. Ennek érdekében a korrupció elleni küzdelem részeként minden ellenőrzésben - ahol ezt jogszabály lehetővé teszi - megjelenik az integritáselvű működés érvényesítésének értékelése. A számvevőszék elnöke elmondta, hogy az idei integritás felmérésben minden eddiginél több költségvetési szerv vett részt, összesen 3002 szervezet regisztrált kitöltőként, amely a magyar közszféra 61 százaléka. A kimagasló részvétellel csaknem megháromszorozódott az első 2011-es felmérésben résztvevők száma (1095 intézmény).
Az ÁSZ immár hatodik alkalommal mérte fel a magyar közszféra korrupciós kockázatait, amelynek eredményei december közepétől lesznek elérhetőek. Az elnök emlékeztetett, hogy a számvevőszék 2015 decemberében kiterjesztette a korrupciós kockázatokat és védettséget feltérképező integritás felmérését a többségi állami tulajdonú társaságokra, 2016 szeptemberében pedig az önkormányzati gazdasági társaságokra is. Az integritás szemléletváltás eszközeként említette a 2014 óta elérhető önteszteket, amelyeket a szervezetek több mint 5500 alkalommal töltöttek le a számvevőszék honlapjáról. Emellett az ÁSZ aktív szereplője a számvevőszékek nemzetközi közösségének, folyamatosan megosztja és hasznosítja a megismert legjobb gyakorlatokat. E cél megvalósítását szolgálja az ÁSZ nemzetközi "jó gyakorlatok" szeminárium-sorozata.
A közszféra integritás szemléletének fejlődését és a korrupció elleni nemzeti összefogást mutatja továbbá, hogy az integritás irányítási rendszerekkel kapcsolatos ismeretek és tapasztalatok beépülnek a közszolgálati szakemberek és vezetők képzésébe is. Az ÁSZ a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem együttműködésével 2013-ban elindított integritás tanácsadó képzésen az elmúlt években 120 szakértő szerzett diplomát. Domokos László beszámolójában szólt arról is, hogy az országgyűlés felkérésére az ÁSZ hozzájárul a 2024-es olimpiai pályázathoz, a nagyberuházásokhoz kapcsolódó korrupciós kockázatok feltérképezésével és a megelőzést támogató módszertan kidolgozásával támogatja az előkészítést, majd az esetleges lebonyolítás átláthatóságát is.
Végezetül hangsúlyozta, hogy a számvevőszék felmérései szerint a magyar közszférában évről évre javul a korrupció elleni védelmi rendszer kiépítettsége, csökken a korrupció veszélye. Ezt azért fontos kiemelni, mert „a konkrét cselekvéseket nélkülöző, vélt korrupciós ügyletek folyamatos lebegtetése társadalmi szempontból nem szerencsés gyakorlat”. Az elnök szerint az együttműködés minden tagja teljes mértékben elkötelezett a célok megvalósítása érdekében. Meggyőződése, hogy a korrupció elleni fellépés alapvetően a kontrollok és védelmi rendszerek fejlesztését jelenti, megelőzésre kell nagyobb hangsúlyt helyezni, mivel a korrupció olyan, mint egy betegség.
Hogy volt régen...?
