A várakozásoknak megfelelően alakultak az április-júniusi munkaerő-piaci adatok az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint. Ugyanakkor a foglalkoztatottság növekedésében továbbra is meghatározó szerepe van a közmunkaprogramoknak.
Az idén április-júniusban 10,3 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, 0,6 százalékponttal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, a foglalkoztatottak száma pedig 55 ezer fővel nőtt egy év alatt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.
A Nemzetgazdasági Minisztérium MTI-hez eljuttatott értékelése szerint pozitív tendenciák érvényesülnek a különböző korcsoportok foglalkoztatottsági mutatóit vizsgálva, április-júniusban a foglalkoztatás mindkét nem esetében további javult. A tárca közleményében kedvező tendenciaként értékeli, hogy a munkanélküliség terén is folytatódtak a kedvező folyamatok.
Oszlay András, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. elemzési osztályának vezetője az adatokat értékelve kiemelte: a várakozásokkal megegyezően az április-júniusi időszak átlagában 10,3 százalékra mérséklődött a munkanélküliségi ráta az előző időszaki 10,5 százalékról.
A foglalkoztatás éves szinten 1,44 százalékkal bővült, ami a tavalyi év azonos időszakához képest 55 ezerrel több munkahelyet jelent. "Némi szépséghibája ennek a számnak, hogy a növekményből 36 ezer új munkahely a közösségi szolgáltatásokban realizálódott, egy jelentős része vélhetően a közfoglalkoztatásnak köszönhetően" - mondta.
A foglalkoztatási ráta 51,5 százalékra ugrott, ami 0,9 százalékpontos javulás a tavalyi év azonos időszakához képest. Oszlay András kiemelte azt is, hogy a munkanélküliek száma a vizsgált negyedév átlagában 449 ezerre csökkent, s bár ez egy erősen szezonális adat, mindenképpen a munkaerő-piaci helyzet javulását mutatja, mivel utoljára 2009 végén volt a munkanélküliek száma 450 ezer alatti. Megjegyezte, hogy a munkanélküliség átlagos időtartama még mindig viszonylag magas, 17,3 hónap, és a munkanélküliek 49,1 százaléka már legalább egy éve van állás nélkül.
Oszlay András az idei évre átlagosan 10,7 százalékos munkanélküliségi rátával számol. Szerinte a munkanélküliségi ráta még egy jó ideig nem tud 10 százalék alá csökkenni, de a foglalkoztatás bővülését is figyelembe véve a munkaerő-piaci folyamatok javulást tükröznek. Úgy véli, nem szabad túlértékelni a javulást, mert annak egy jelentős része a közmunkaprogramokhoz köthető, amelyről még nem állapítható meg, hogy hosszú távon is segíthet-e a munka világába visszavezetni az abban részvevőket. Ha a nemrég bejelentett extra téli közfoglalkoztatás program beindul, az enyhítheti a munkanélküliség év végi szezonális növekedésének mértékét, így 1-2 tized százalékponttal még alacsonyabb lehet az éves átlagos munkanélküliség.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője kifejtette: a második negyedévben lassult a munkanélküliség a március-májusi adathoz képest, és pozitív a foglalkoztatottak számában mért 55 ezer fős növekedés is. A munkanélküliség csökkenése mellett az aktivitási ráta emelkedése azért kedvező, mivel a munkanélküliség nem a munkaképes lakosság munkaerő-piaci "kivonulása" miatt következett be. Nyeste Orsolya is kiemelte, hogy a pozitív számok mögött domináns szerepet játszott a közfoglalkoztatás bővülése. Az állami és nem a piaci foglalkoztatás döntő szerepét szerinte a határozott idejű foglalkoztatás nagymértékű emelkedése, illetve a nemzetgazdasági ágak közül kiemelkedő szerepet játszó közszolgáltatás kategória is jól tükrözi. Az elemző az év egészére átlagosan 10,5 százalékos munkanélküliséggel számol.
Hogy volt régen...?
