Történelmi pillanatnak vagyunk tanúi azzal, hogy a kormány radikális mértékű támogatást nyújt a magyar vidék fejlesztésére, még nem látható azonban, hogy a jelenlegi intézményrendszer hogyan kezeli majd a beruházási forrásokat – hangsúlyozta a Portfoliónak adott interjújában Hollósi Dávid, a Takarékbank Agrár Üzletágának ügyvezető igazgatója, aki szerint előnyös lenne, hogy a döntéshozók megkérdezzék a bankok szakértőit arról, mit finanszíroznának szívesen.
Az agrárfinanszírozási szakemberrel beszélgettünk Lengyelország példájáról, a magyar mezőgazdaság által megtermelt 700 milliárdos profit szerkezetéről, a vidékfejlesztési források várható hatásáról, az agrárképzés fontosságáról, valamint arról, hogy javaslata szerint a hazai mezőgazdaságnak még az agrárkockázati-tőkealap finanszírozás kidolgozásával lehetne sokat segíteni.
Méretéből fakadóan a következő évek meghatározó gazdaságtámogató fejleménye lesz a hatalmasra duzzasztott vidékfejlesztési program, amelyről a kormánydöntés meg is született és a rendelet meg is jelent. Mit is jelent mindez, mi változik? Mennyivel több pénzre számíthatnak az érintettek, milyen időtávon, mikortól?
A vidékfejlesztési programokban eddig Magyarország 15 százalékos társfinanszírozási arányt vállalt az EU-tól érkező összeg mellé. Ez az állami költségvetés számára rendszerint kedvező volt, nem terhelte meg ugyanis különösebben, viszont mégiscsak kiegészítette a magyar állam, így az előző hétéves uniós ciklusban ez az összeg 1000 milliárd forint körül volt. A januárban megjelent rendelet lényege, azon túl, hogy a vidékfejlesztési alapból 25 százalékot áttesz a kormány a garanciaalapba, hogy az eddigi 15 százalékos társfinanszírozási arányt az új uniós ciklusban 80 százalékra emeli a kormány.
Hogy volt régen...?
