Magyarország számára az EU-tagság nettó pénzügyi mérlege egyértelműen pozitívan alakult, és ez a tagság első évei után tovább erősödött – erre a következtetésre jutott az Állami Számvevőszék (ÁSZ) abban a tanulmányában, amely átfogóan bemutatja a Magyarország részére különböző jogcímeken juttatott uniós források és az uniós tagsággal járó befizetések pénzügyi egyenlegét és gazdasági hatását. A tanulmányról a Magyar Nemzet számol be.
A Magyarország részére juttatott közösségi támogatások értékelésének aktualitását az ÁSZ honlapján olvasható összefoglaló szerint az EU tagság 10 éves évfordulója és a hétéves EU 2007–2013-as költségvetési ciklusának lezárása indokolta. A 2004–2014 közötti időszakban az ország európai uniós pénzügyi mérlege nettó 8 ezer 88,9 milliárd forint volt, ami 10 ezer 679,9 milliárd forint kapott támogatás és 2 ezer 591 milliárd forint magyar hozzájárulás különbségéből adódott. Magyarország a 2007–2013 közötti időszakban – több más EU tagországhoz hasonlóan – nem tudta teljesen egészében felhasználni a rendelkezésre álló forrásokat – jegyzi meg az ÁSZ.
Magyarország hazai kiegészítő költségvetési forrásokkal kibővített 2007–2013 közötti pénzügyi fejlesztési kerete (tervezési árfolyamon) elérte a 11 ezer 908,2 milliárd forintot, ebből a vállalt hazai hozzájárulások mértéke 2 ezer 24,3 milliárd forintot (17 százalékot) tett ki. A Kohéziós Alapok forrásainak összege ebben az időszakban – a hazai költségvetési hozzájárulásokkal együtt – 8 ezer 204,9 milliárd forint (69 százalék) volt, ami a regionális fejlesztéseket, az elmaradott régiók fejlődését és a szociális felzárkóztatást szolgálta. Az uniós fejlesztési keret másik részét (30 százalékát) a vidékfejlesztésre szánt források és a közvetlen agrárpiaci támogatások alkották – összegezte tanulmányában az Állami Számvevőszék.
Az ismertetés kitér arra is, hogy a fejlesztési források felhasználása jelentős intézményi költségeket igényelt. Az állami költségvetés éves uniós-intézményi működési kiadásai 2003–2013 között évente 40–60 milliárd forint között mozogtak. Az ÁSZ hangsúlyozza, hogy a gazdaságfejlesztési és regionális operatív programok munkahely-teremtési hatása jelentősen felülmúlta a várakozásokat, és kiemelkedett a többi fejlesztési indikátor közül. A Nemzeti Stratégiai Referencia Keret forrásaiból mintegy 3 ezer 182,9 milliárd forintot, a teljes kifizetett összeg 76,7 százalékát fordították beruházásokra. A számvevők véleménye szerint nem tőke jellegű kifizetések túlsúlya jellemezte a képzésekre irányuló, egyúttal a társadalmi megújulással, valamint az államreformmal kapcsolatos programok, prioritások kifizetéseit.
A közszféra 72,2 százalékkal részesedet a teljesített kifizetésekből, ami 3 ezer milliárd forintnak felel meg. Négy operatív programnál, amelyek a társadalmi infrastruktúra fejlesztését és a környezetvédelmi beruházásokat támogatták, a közszféra részesedése a felhasználásból meghaladta a 85 százalékot is. A tanulmány arra is rámutat, hogy az EU-támogatások nagysága Magyarország számára nem bizonyult elégségesnek a növekedési pálya felgyorsításához. Annak ellenére, hogy 2007 és 2013 között az új tagállamok közül a GDP arányában legnagyobb, 15,8 százalékos támogatást használt fel, a magyar gazdaság növekedési teljesítménye 2013-ig nem volt kiemelkedő a 2004-ben csatlakozott kelet-európai tagállamokhoz képest.
Hogy volt régen...?
