Üzletileg nehezen vállalható feltételek teljesítésére kényszerítheti a hulladékkezelő cégek külföldi befektetőit az új hulladéktörvényben lefektetett minősítési rendszer. Kérdés, hogy az állam valóban szorít-e még egyet a vegyes tulajdonú cégeken, vagy beéri a kötelező rezsicsökkentéssel. Azt viszont már jelezte, ha gond lesz a szolgáltatással, segít. Úton az állami hulladékkommandó közmunkásokkal – írja a hvg.hu.
Már csak Áder János köztársasági elnök szignójára vár, és életbe léphet az a múlt héten elfogadott törvénymódosítás, mely lehetővé teszi közmunkásokkal működtetett szemét-kommandók „bevetését” olyan a településeken, ahol úgynevezett szolgáltatási szükséghelyzet áll elő. A várhatóan a katasztrófavédelem alá kerülő szervezet afféle kukás kommandóként akár a helyi hulladékkezelő cég járműveit és eszközparkját is kisajátíthatja, kárpótlás mellett.
Kukás kommandó a láthatáron
A Pintér Sándor belügyminiszter által benyújtott, múlt pénteken elfogadott törvénymódosítás szövegében az áll: ha egy önkormányzat nem biztosítja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást (illetőleg a jogszabályban előírt, a szolgáltatót minősítő eljárás eredménytelenül zárul), arról „haladéktalanul, de legfeljebb 3 napon belül tájékoztatja a kormányrendeletben kijelölt állami szervet”.
És ezzel beindul a gépezet.
A még közelebbről meg nem nevezett állami szervezet a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ideiglenes ellátására 15 napon belül kijelöl egy „közérdekű szolgáltatót” (ami egy új intézmény a hulladékkezelés területén), aki a feladatot az „irányadó közszolgáltatási díj fejében köteles elvégezni”. Ez ellen a döntés ellen fellebbezni nem lehet, a megbízás (kijelölés) akár 9 hónapra is szólhat, és egy alkalommal, legfeljebb 3 hónappal meghosszabbítható.
A módosítás úgy rendelkezik, hogy a minősítésen elhasalt vagy még át nem esett, így a szolgáltatásból kizárt céget arra lehet kötelezni, hogy kártalanítás mellett adja át a tevékenység végzéséhez szükséges eszközeit. A településekhez tartozó hulladékkezelő-udvarok a szemét átvételét nem tagadhatják meg, ugyanakkor az ideiglenes, illetve szükségellátás költségeit a hulladéklerakási járulék előirányzat terhére biztosítani kell.
A törvénymódosítás szerint a kormány felhatalmazást kap arra is, hogy ezekre az esetekre a díjfizetés és az elszámolás szabályait módosítsa, valamint a meg nem nevezett állami szerv által kijelölt szolgáltató az ilyen ideiglenes helyzet kezelésére közmunkásokat rendelhet be.
|
Hogy lesz ebből árcsökkenés? |
|
„Sorra buknak be a közszolgáltatók, sok településen ötlet sincs, hogy ki legyen ezután a szemétszállító. Van hely, ahol kulturáltan megvették a tulajdonrészt, ami a többséghez kell, nyilván hitelből, amit az állam majd átvállal... Van olyan szolgáltató, amely kivonult az országból. Lesz olyan hely, ahol alapítanak egy 3 milliós kft.-t, amely a közszolgáltató lesz, és amely alvállalkozóként bevonja majd a régit. Ettől vajon alacsonyabb lesz a díj? Vagy maga ruház be kukákba, kukásautókba és egyéb eszközökbe, ami megint csak nem a díjcsökkentés irányába hat” – írta blogján az egykori KukaBúvár-alapító Szilágyi László, a Párbeszéd Magyarországért parlamenti képviselője. A fogyasztással arányos szemétdíjért évek óta kampányoló környezetvédő aktivista azt fejtegette, hogy a rezsicsökkentés hulladékgazdálkodási területre engedésével a kormány padlóra küld egy már megépült, igaz, nem hibátlanul, de mégiscsak működő rendszert. És mivel ezt a lakosságra nem lehet áthárítani, az egészet a vadi új önkormányzati cégek fogják lenyelni. És 2014-től csak közhasznú cégek szolgáltathatnak. Majd ezek a cégek állnak sorban a bankoknál hitelért. De nem fognak kapni” – írta webnaplójába a zöld politikus. |
Ki minősít itt?
A kormány még 2011 végén benyújtotta az új hulladéktörvényt a parlamentnek, de csak tavaly novemberre jutottak el a zárószavazásig. A legfontosabb változás, hogy 2014-től a szektor állami irányítás alá kerül, és jövő év januárjától csak olyan cég foglalkozhat hulladékgyűjtéssel és -szállítással, melynek legalább 51 százaléka állami vagy önkormányzati tulajdonban van. (Ennek közösségi jogi megfeleltethetőségét vizsgálta az Európai Bizottság, de végül nem látott okot kötelességszegési eljárás indítására.) Az új törvény komoly változásokat hoz az iparágban, mivel jelenleg hazánkban jó pár külföldi többségi tulajdonú hulladékszállító cég működik.
A január óta hatályos hulladéktörvényben szó van a hulladékgazdálkodói minősítési rendszerről is, melynek bevezetése részét képezi az EU hulladékkezelési irányelvei magyar jogba illesztésének. Ez utóbbit 2010-re kellett volna megtennünk, elmaradása automatikusan kötelességszegési eljárást vont maga után.
A minősítő rendszer felállásával kapcsolatban alapvető probléma, hogy magát a törvényt is csak júniusban fogadták el, ezért még hiányoznak kapcsolódó végrehajtási utasítások, és erősen kérdéses, hogy ezek mikorra készülnek el.
Magyarázó jogszabályok nélkül viszont nem világos, hogy egyes településeket, szolgáltatási területeket legalább milyen minősítésű szolgáltatónak kell kiszolgálnia. Adott esetben – a törvényben rögzített módon – ez többféle lehet, de konkrétan nem tudni, hogy milyen esetre melyik szint lesz a mérvadó.
Május közepén, a témáról a kormányportálnak nyilatkozó Rácz András környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkár azt mondta, hogy a minősítési eljárást az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) folytatja majd le, de kormányzati forrásaink sem tudták megmondani, mikor kerülhet erre sor. Az biztos, hogy a besorolási skála az A/I-es mezőről startol, és a törvény szerint háromszor három kategória lesz.
|
Kategorizálás |
|
A törvény külön mellékletben, nyolc oldalon keresztül differenciál az A, B, C kategóriák, valamint az I., II. és III. minősítési fokozat között. Egy adott hulladékkezelő cég elhelyezése ebben a rendszerben aszerint történhet meg, hogy a vállalkozás a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedély meglétéhez képest (ami A/I-nek felel meg) mivel rendelkezik még. Ha például gépjárművekkel, akkor az jelenti a B/I. kategóriát (melyek viszont lehetnek A), C) minősítésűek aszerint, hogy a járművek a kérelmező, az állam vagy az önkormányzat tulajdonában vannak). A C/I a B/I-hez képest teszi magasabbra a lécet azzal, hogy a törvényi előírásnak megfelelő hulladékkezelő létesítmény meglétét is előírja. Míg a C/II már számos egyéb feltétel teljesülését követeli meg (például az unióra és Svájcra érvényes minőségi tanúsítványok, valamint bizonyos környezetirányítási rendszerek megléte). És így tovább. |
„Csak ki kell billenteni…”
Iparági szempontból döntő lehet, hogy a magasabb minőségi fokozatokat a szolgáltatóknak mekkora része tudja biztosítani. Egyes vélemények szerint, ha a kormány végső céljai közt szerepel, hogy az állam 2014-től átvegye a terület irányítását, azt úgy tudja a legolcsóbban megtenni, ha olyan feltételeket támaszt, melyeket a szolgáltatók nem tudnak teljesíteni.
Mint a területen járatos, de érintettsége miatt névtelenséget kérő egyik forrásunk mondta: „Csak ki kell billenteni a jelenlegi többségi vagy erős kisebbségi pozíciójából a hulladékgazdálkodó cégekben lévő külföldi tulajdonost, a többi már megy magától”. Ha az állam a minősítő rendszeren keresztül akarja megszűrni a piacot, akkor egy szolgáltató vagy megveszi az előírt technológiákat (kérdés, hogy kisebbségi tulajdonosként megéri-e nekik) vagy eladja az érdekeltségét.
Hogy lesz így megállapodás?
A kérdéstől nem független, hogy a rezsicsökkentési versenybe benevezett a szemétdíj is, aminek a bejelentése időben egybeesett azzal, hogy jónéhány településen lejárt a 10-15 évre szóló szolgáltatói szerződés az adott körzeti szolgáltatóval.
Mint arról a Magyar Narancs beszámolt, Miskolcon többségi tulajdona van az osztrák tulajdonú AVE Magyarországnak a városi hulladékkezelő cégben, az AVE Miskolc Kft-ben. Amikor tavaly lejárt a 10 évre megkötött együttműködési szerződés, a város új megállapodást kötött. És miközben a csapból is a rezsicsökkentés folyt, a szerződésben rögzített árdíjszabási mechanizmus nyomán a helyi lakosságnak azzal kellett szembesülnie, hogy 18 százalékkal emelkedik a szemétdíj ára. Némileg mérsékeltebb módon, de hasonló játszódott le Tatabányán és Debrecenben is. Márpedig semmi más nem történt, minthogy a cég érvényesítette az elfogadott költségek alapján megengedett díjszabást. (Vagyis nem arról volt szó, hogy a "csúnya" multi kénye-kedve szerint díjat emelt.)
A lakossági panaszokra rárepülő nagypolitika aztán áprilisban előállt egy olyan megoldással, amely a szavazóknak borítékolhatóan tetszik: a szemétszállítási díjaknál a tízszázalékos csökkentéskor a 2012. áprilisi árakat veszik figyelembe. A gond ezzel az, hogy - Miskolc vagy Debrecen példájánál maradva - a szolgáltatást végző cégek számára mindez már nem vállalható üzletileg anélkül, hogy a szolgáltatás minősége ne romoljon.
Ehhez jön a minősítési rendszer, ami üzletileg még nehezebben értelmezhető szituációba taszíthatja a külföldi szakmai befektetőket: vagy még többet fektetnek be (kérdéses megtérüléssel), vagy elhagyják a piacot.
Nem fenyegetésből
A kormány mindenesetre már elkezdte kommunikálni, hogy milyen kockázatokkal működik a szektor, amikor a hulladékkommandóról szóló parlamenti szavazás előtt az olaszországi Nápolyban kialakult állapotokat ecsetelte Tallai András, a Belügyminisztérium államtitkára az expozéjában. „Azért van a jogszabály módosításra szükség, hogy elkerülhető legyen az egészségügyi kockázat, és hogy az el nem szállított szemét ne csúfítsa el településeinket”. A politikus a hulladékgyűjtési- és szállítási tevékenységgel kapcsolatban két lépcsőről beszélt, ahol adott esetben beléphet az állam: az első az állami szerv által kijelölt, engedéllyel rendelkező közérdekű szolgáltatót jelenti, a második a szükségellátás esetén kerülhet előtérbe – amennyiben a megyei tiszti főorvos megállapítja, hogy az egészségügyi kockázat mértéke meghaladta a kritikus szintet.
Tállai ugyanakkor próbálta elhessegetni az esetleges aggályokat. Kijelentette, hogy az állami szerepvállalás nem menti fel az önkormányzatot a hulladékgyűjtés- és szállítás területén a kötelezettségei alól, és csak a katasztrófahelyzet elhárítására vonatkozik. Ebből a beszédből több megkérdezett is azt a következtetést vonta le, hogy szükséghelyzet esetén a Bakondi György vezette Országos Katasztrófavédelemi Főigazgatóság jelölheti ki azt a szolgáltatót, melynek szemétszállítási ügyben intézkednie kell.
Hogy volt régen...?
