Jó helyen indított Magyarország a KPMG és az Oxford Economics egyes országok változási képességét vizsgáló rangsorában. A 2013-as, 90 országra kiterjedő vizsgálatban Magyarország még nem szerepelt, a mostani listán azonban a 29. helyen végzett, megelőzve a legtöbb régiós versenytársat. Világviszonylatban Szingapúr, Svédország és Hongkong végzett az élen, de a legnagyobb meglepetést néhány olajország okozza.
A KPMG és az Oxford Economics a „Change Readiness Index” felmérés keretében 127 országban vizsgálta, mennyire felkészültek a változásokra a vállalatok, a kormányok, az emberek és a civil szervezetek. A kutatók több szempontot is figyelembe vettek: megnézték, hogy az egyes országok milyen hatékonyan reagálnak a természeti katasztrófákra, a technológiai, demográfiai változásokra, a nemzetközi versenyre és a beruházásokra. A felkészültség ez esetben azt jelenti, mennyire számítanak a társadalom különböző szereplői a változásokra, hogyan válaszolnak az új kihívásokra. Az ebből a szempontból sikeres országok gyorsan reagálnak, pro-aktívan kihasználják a változás nyújtotta lehetőségeket, vagy enyhítik a változások káros hatásait.
A ranglista elején található országok elhelyezkedésükben és méretükben is különböznek, miközben több olyan közös tulajdonságuk van, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy felkészülten álljanak a változások elé: dinamikus üzleti környezetet biztosítanak vállalkozásaiknak, stabil és hatékony a kormányzatuk, népességük képzett és fiatal, a civil társadalom pedig erős. Ezek a körülmények változó mértékben ugyan, de jellemzően fontos szerepet játszanak az élbolyba tartozó országok jó változástűrő képességében.
A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy az egy főre jutó GDP erős korrelációt mutat a változási képességgel, még akkor is, ha a jólét forrása az olaj. Legalábbis erre utal, hogy az Egyesült Arab Emírségek az 5., Katar pedig a 7. a listán. Alaposabban megnézve a két ország alindexeit, az látszik, hogy az Egyesült Arab Emírségek remek demográfiai adottságai mellett kifejezetten diverzifikált és nyitott gazdasága, erős munkaerőpiaca, technológiai és infrastrukturális fejlesztései miatt került az élbolyba. Katar helyzete némiképp eltérő. Bár a demográfiai helyzet itt is nagyot lendített az ország értékelésén, a nyitottság nem éppen az ország erőssége (32.) – sokkal inkább a jó szabályozói környezet, az erős makrogazdasági mutatók és a fejlett pénzügyi szektor miatt képes jól reagálni a változásokra.
Magyarország az összesített listán a 29. helyet foglalja el, régiós versenytársai közül csak Csehország (27.) előzi meg, de közvetlenül mögöttünk áll Szlovákia (30.) és Lengyelország (32.) is. Litvánia (36.) már némiképp leszakadt, Bulgária (47.) és Románia (79.) pedig már kifejezetten alul teljesítőnek számít a változási készség terén.
Az alindexek közül Magyarország a gazdaság nyitottságát és diverzifikáltságát, valamint az innováció és k+f terén mutatott teljesítményét tekintve szerepel különösen jól. A kormányzat alkalmazkodási képességét tekintve az összesített rangsorban csak a 35. helyre fértünk fel, e tekintetben Lengyelország, Szlovákia és Csehország is megelőzi Magyarországot. (KPMG és az Oxford Economics)
Hogy volt régen...?
