A magyar állam idén és jövőre is valamivel több mint 135 millió forintot költ arra, hogy elvégezzék Magyarország adósságbesorolását a nagy nemzetközi hitelminősítők, amelyek jelenleg egyaránt befektetésre nem ajánlott kategóriában tartják hazánkat – tudta meg a Magyar Idők. Hiába a kedvező piaci vélemények, könnyen lehet, hogy idén még nem tudunk kiemelkedni a bóvliból.
A magyar államnak aktuális középárfolyamon számolva 135,208 millió forintjába kerül, hogy a három nagy nemzetközi hitelminősítő elkészítse az ország adósságbesorolásának felülvizsgálatát – közölte lapunk megkeresésére a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Bontásban nézve az állam a Moody’s Investors Service-nek százezer eurót, vagyis 31 és fél millió forintot, a Fitch Ratingsnek valamivel kevesebbet fizet angol fontban, míg a legköltségesebb felülvizsgálatot a Standard & Poor’s készíti, nekik 230 ezer eurót, majdnem 72 és fél millió forintot fizet évente az állam. A jövő évi költségvetésben a 2015. évivel megegyező összeget különített el az NGM. – Megjegyezzük, hogy ez az előirányzat felülről nyitott, így akár növekedhet az erre kifizetett összeg nagysága – közölte a tárca, nem indokolva ugyanakkor az egyes hitelminősítők árazásában lévő, jelentősnek mondható eltéréseket.
Jelenleg mind a három minősítőnél egy fokkal a befektetésre ajánlott szint alatt, úgynevezett bóvli kategóriában van Magyarország besorolása, két cégnél stabil kilátásokkal, egyedül a Fitchnél vannak pozitív kilátásaink. A hitelminősítőket többször kritizálta a kormány, és több hazai és londoni elemzőház is indokolatlannak tartja a magyar besorolását látva a gazdaság teljesítményét. Magyarország bebukása a bóvliba még 2011 végén történt, akkor a belgazdasági nehézségek és a nemzetközi piacokat uraló pánik miatt még egy államcsőd sem volt elképzelhetetlen. Ehhez képest 2013 óta tartósan növekszik a gazdaság, idén 3 százalék körüli GDP-bővülés várható. Ezzel együtt nem történt elmozdulás a hazai besorolásban.
A felminősítést követően általában az árfolyam erősödik, a hozamok csökkennek. Az NGM szerint a piac valójában már beárazta a felminősítést, ezt támasztja alá a magyar állam finanszírozási költségeinek csökkenése. A hazai állampapírok iránt változatlanul nagy a kereslet, a legrövidebb futamidőknél már fél százalék alatti hozamon is elviszik a felkínált menyiséget. A felminősítésből várható hozamcsökkenés jelentős része az NGM szerint ezért már bekövetkezett. Tekintettel arra, hogy a hozamok jövőbeni alakulására más lényeges okok is hatnak, például a jegybank önfinanszírozási programja, az Európai Központi Bank állampapír-vásárlási programja, vagy az előrejelzett amerikai kamatemelések, a tárca az esetleges felminősítés külön hatására nem készített számításokat.
Miután sem a Moody’s, sem az S&P nem lépett, az idén még a Fitch tart ütemezett felülvizsgálatot. Mivel ennél a cégnél áll legjobban Magyarország pozitív kilátásokkal – ami a szokásjog szerint a felminősítés előszobája –, az optimista forgatókönyvek szerint ennél a vállalatnál már idén kikerülünk a bóvliból, amit jövőre követ a többi társaság. Egyébként ezzel a forgatókönyvvel számol a gazdasági tárca is. Vannak azonban kedvezőtlenebb vélemények is, amelyek szerint az idén még a Fitch sem szánja el magát. Ennek egyszerűen az az oka, hogy a hitelminősítők mindenáron kerülni akarják, hogy bármivel kockáztassák a hitelességüket, ezért kivárnak, akkor is, ha a piaci árazáshoz képest évekkel vannak lemaradva. Ennek alapján mind három minősítő megvárja az idei végeleges makrogazdasági adatok megjelenését, csak ezután jöhet a felminősítés.
Hogy volt régen...?
