Magyarország végzetesen kettészakadni látszik: a legjobb helyzetben levő egymillió ember több pénzből él, mint az alsó négy jövedelmi tizedben lévő négymillió ember összesen. Ma Magyarországon 4,6 millió ember él európai mércével mért szegénységben – állapítja meg a Tárki szegénységről szóló monitorkutatási eredményeire hivatkozva a Le Monde Diplomatque magyar kiadásának legfrissebb számában megjelent írásában Totyik Tamás.
A szegénység mást jelent a budai kerületekben, mást Telkiben, mást Ózdon és mást Tiszabőn – jelzi a szerző. Egy dolog viszont szerinte közös mindegyik helyen: a szegénység öröklődik, „újratermelődik”.
Statisztikai szempontok alapján a szegények közé azokat kell sorolni, akik a mediánjövedelem hatvan százalékánál kevesebből élnek. A nettó mediánkereset Magyarországon 131 ezer, ennek a hatvan százaléka 78.600 forint. A nettó minimálbér viszont nem éri el ezt az értéket – hiszen csak 60.950 forint, tehát ez azt jelenti, hogy ha valaki 2012-ben egyedül élt, és minimálbért keresett, akkor 22 százalékkal a szegénységi szint alatt élt – olvasható a cikkben.
A szegénység oka lehet a jövedelemhiány, a motivációs csapdahelyzet, az információkhoz való hozzáférés vagy a szolgáltatások elérésének a hiánya. Az elszegényedéssel a következő tényezők mutatnak szoros összefüggést: az iskolázottság, a foglalkoztatottság, a gyermekszám és a lakóhely földrajzi elhelyezkedése.
A szerző jelzi, hogy a drasztikus elszegényedés megindulása egyértelműen a 2008-as pénzügyi és gazdasági válsághoz köthető. Ennek pedig az lett a következménye, hogy a II. világháború óta nem volt ilyen nagy és drasztikus az elszegényedés: ma Magyarországon 4,6 millió ember él európai mércével mért szegénységben.
Évente átlagosan két százalékkal csökkent 2007 és 2013 között a háztartások átlagjövedelme – figyelmeztet a szerző. Az eloszlást tekintve is aggasztó az összkép: az alsó tizedben élőknek hat-hét százalékkal csökkent, miközben a felső tizedben élőknek esetenként több mint tíz százalékkal is nőtt évente a jövedelme.
Az alsó és felső jövedelmi tizedben élők közötti különbség kilencszeres lett, s a társadalmi egyenlőtlenség mértéke az unión belül csak Romániában nagyobb, mint nálunk. A felső jövedelmi tizedben élő egymillió ember összes jövedelme több, mint az alsó négy jövedelmi tizedben lévők – négymillió ember – összes jövedelme. A felső három jövedelmi hányadban élők összes jövedelme négyszer akkora, mint az alsó háromtizedben élők jövedelme összesen.
Az adatok a cikk szerint egyértelműen mutatják, hogy a magyar társadalom végzetesen kettészakadt, és a válság hatására megindult az alsó középosztály lecsúszása. Az alsó három tizedben egyre nagyobb azoknak a családoknak száma, ahol nincs foglalkoztatott – még közmunkás sem.
Ennek az a következménye, hogy az átlagjövedelem felénél kevesebb pénzből 1,2 millió ember él, és ők a teljes kilátástalanság és reménytelenség szintjén tengetik napjaikat. Ezekből a csoportokból egyre kevesebben lesznek nyugdíjasok, mivel el sem érik a nyugdíjkorhatárt, ezért keletkezik az a hamis látszat, hogy a nyugdíjasok között csökkent a létminimum alatt élők száma.
A nélkülözők aránya 2007-hez viszonyítva 2012-re 3,8 százalékról nyolc százalékra ugrott, a hónapról hónapra megélhetési gondokkal küzdők aránya 18 százalékról 26 százalékra nőtt. A szegénységi ráta a fiataloknál a legmagasabb: 26 százalék.
A nyolc általánost végzetteknél hússzor nagyobb a szegénység kockázata, mint a diplomával rendelkezőknél. A roma származás jelenti a legnagyobb szegénységi kockázatot, körükben a szegénység majdnem hetvenszázalékos. A gyermekét egyedül nevelő szülők harminc százalékát, míg a három gyermeket nevelő szülők 41 százalékát fenyegeti a szegénység kockázata. A három vagy több gyermeket nevelő roma családoknál az elszegényedési kockázat kilencven százalék feletti.
A háztartások mintegy nyolcvan százalékának nincs annyi tartaléka, hogy egy váratlan nagyobb, százezer forintos kiadást állni tudjon. Ez az érték 2007-ben még nem érte el a hatvan százalékot. A fűtés hiánya húszról 27 százalékra nőtt az elmúlt két év alatt. Saját bevallásuk szerint a családok 45 százaléka még kétnaponta sem képes húsfélét fogyasztani, ez az érték 2007-ben negyven százalék alatt volt. A roma családok kilencven százaléka volt deprivált vagy súlyosan deprivált helyzetben.
Hogy volt régen...?
