A bürokráciacsökkentésnek és a bankok elszámoltatásának sincs nyoma jövő évi költségvetésben. Úgy tűnik, a kormány tervezett megtakarítások alapjait egyelőre nem rakta le, miközben a legnagyobb megtakarítást a szociális kiadásoknál éri el – írja a Világgazdaság.
Igazi csodaország lehet jövőre Magyarország. A költségvetési összesítések értelmében ugyanis sikerül megoldani a fejlett országok egyik legnagyobb problémáját és mérsékelni a nyugdíjkiadások arányát. Más országokban folyamatosan emelkedik a részesedés, ám nálunk a nyugdíjkiadások jövőre csak a GDP 9,1 százalékát teszik ki, míg idén 9,3 százalék körül alakul. A végül 1,8 százalékosra leszállított inflációs előrejelzés nyomán jövőre a nyugdíjkiadások 2 százalékkal növekednek (az eltérés oka az új belépők mindig magasabb nyugdíja), a kiadások átlagosan ennél gyorsabb ütemben, 2,2 százalékkal lesznek nagyobbak. Ezért szorul vissza a nyugdíj mind az állam kiadásain, mind pedig a GDP-n belül – miközben ezt a demográfiai folyamatok ugyanúgy nem indokolják, ahogyan a korábbi számítások sem.
Önmagában is meglepő, hogy a kormány a kiadások reálértékét növeli, miközben éppen bürokráciacsökkentő programot hirdet. Ugyanakkor az emelkedés üteme arra utal, hogy mégse lehetett teljesen légből kapott Balog Zoltánnak, az Emmi vezetőjének a költségvetés benyújtását néhány órával megelőző bejelentése, hogy a nyugdíjemelés 2,2 százalékos lesz, vagyis a kabinet ezzel az inflációs ütemmel számol.
A makrogazdasági pálya gyors változása, vagyis a kisebb nyugdíjemelés mellett ugyanakkor két változás is bekerült a költségvetésbe. Egyrészt az önkormányzatoknál várt hiány mértékét 10 milliárd forinttal megemelte a kabinet, miután a Költségvetési Tanács kifogásolta, hogy 15 milliárdos deficitjük mellé 200 milliárdos adósságnövekedést írt a tervekbe a Nemzetgazdasági Minisztérium. Ez nem okoz gondot: a hiánycél a minimális emelkedéstől nem változik. A második módosítást viszont már illett korrigálni a kiadások között is: a rosszabb makrogazdasági helyzetre félretett tartalékot ugyanis 40-ről 60 milliárd forintra emelték.
Azt nem tudni, hogy a nyugdíjemelés hirtelen visszafogásának ehhez volt-e köze, de tény: a 0,4 százalékkal lefaragott emelés 10-12 milliárd forintot biztos hozott. Legalábbis papíron. A változás ugyanis nem jelent semmit: amennyiben a kormány alultervezné a nyugdíjemelést akkor novemberben
korrigálnia kell – és ez a kötelezettsége éppen a korábban félretett pénzekből fedezhető.
Azt, hogy a jövőre bevállalt hiánycsökkentést a kabinetnek nehéz lehetett összehozni, mutatja az is, hogy olyan tételeknél sikerült faragni, amelyek könnyen visszanövekednek. Az állam például jövőre 4,1 százalékkal fordít többet az alkalmazottak bérére: nem csak 3,6 százalékkal növekednek a bruttó keresetek, de még több embert is foglalkoztatnak majd az államigazgatásban. A létszámbővülés azonban a dologi és egyéb kiadások drasztikus csökkentésével párosul.
A bürokráciacsökkentés a számok nyelvén azt jelenti, hogy több ember, több pénzért kisebb helyen, vagy kevesebb eszközzel dolgozik. Igaz: a részletes indoklást csak később nyújtja be a kormány, abból, illetve a költségvetés teljesülését megalapozni hivatott, szintén később leadandó törvénytervezetből még kiderülhet valami a kormány szándékairól. Annyi azonban már biztosan látszik, hogy jövőre biztosan megmarad önállónak az összes állami háttérintézmény – bár tervezték, hogy ezeket beolvasztják a minisztériumokba, ezzel csökkentve a vezetői posztok számát, és az általános üzemeltetési költséget is, ez mégsem valósul meg.
Az állam csak két dolog miatt lesz valóban olcsóbb: a mérséklődő kamatterhek miatt csökken –több mint 50 milliárd forinttal – az államadósság finanszírozásának költsége, és kevesebbet költ az önkormányzatokra is. Részben mert idén már nem kell újra átvállalni az adósságot – ez 63 milliárdos megtakarítás –, másrészt, mert mérséklik az önkormányzatok támogatását is.
A javaslatból egyébként az sem derül ki, miért volna a bankok elszámoltatásának a költségvetése a jövő évi büdzsé: az államnak ugyanis – a szabályozás megalkotásán kívül – semmilyen szerepet sem szánna a kabinet. A költségvetésben legalábbis nem szerepel egyetlen soron sem, hogy a forintostást majd támogatással segítenék – a javaslat indoklásában mondják csak el nagyon sokszor, hogy az elszámoltatással több pénz marad az embereknél. Ezt a kormány szerint fogyasztásra költik majd – a többletjövedelem azonban a prognózisokban sem jelenik meg, nincs kiugrás a lakossági költésekben jövőre.
Ennek az is oka lehet, hogy annyival több pénze nem lesz mindenkinek. A kabinet ugyanis óriásit vág a szociális kiadásokon: csak ezen a területen az idei tervekhez képest több mint 150 milliárd forintot spórol. Tíz százalékkal csökken a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap költségvetése, levesebb jut a lakástámogatásokra (bár a program kiszélesítését tervezik) és a jövedelempótló szociális támogatásokra is.
Mindent a sportért
Jövőre összesen közel 120 milliárd forintot fordít a kormány a sportra, a legtöbbet ezen belül fejlesztésekre vagy kiemelt sportesemények támogatására. A legnagyobb tételt a Nemzeti Olimpiai Központ kialakítása jelenti, erre 44,2 milliárd forintot különítettek el – az összeg önmagában nagyobb, mint az Országos Mentőszolgálat teljes éves költségvetése. A 2021-es vízes vb megrendezésére jövőre 6,1 milliárd forint jut, míg a stadionprogram folytatására – számtalan különböző tételben – több mint 12 milliárdot fordít az állam.
Hogy volt régen...?
