Magyarország a 2014–2020-as európai uniós fejlesztési ciklus során még nem kapott Brüsszeltől fejlesztési forrást. A költségvetés terhére viszont 23 milliárd forintot már kifizetett a kormány a győztes pályázóknak – írja a Magyar Nemzet.
Még nem kezdődött el a lehívás – tudatta a Magyar Nemzettel a Miniszterelnökség, miután arról érdeklődtünk, hogy a 2014–2020-as uniós ciklus keretéből 2016. március 15-ig hány forintnyi forrást „hozott haza” Brüsszelből Magyarország. Megkeresésünkre a tárca sajtóirodája ezt azzal magyarázta: a projektek olyan szakaszban tartanak, hogy teljesítésalapú számlákat még nem tudnak hozni. Vagyis tetten érhető a késlekedés: egyrészt a magyar félnek a fejlesztési irányokat konkretizáló operatív programokat túl hosszú időbe telt olyan formába öntenie, hogy azokat az Európai Bizottság is el tudja fogadni, másrészt a tavalyi év a 2007–2013-as időszak lezárása jegyében telt. Mivel itt akad vitás ügy is bőven, a jelek szerint nem maradt elegendő energia a 2014–2020-as költségvetési ciklus hatékony elindítására. De ahogyan azt lapunkkal tudatták, a Miniszterelnökség várakozásai szerint az év második felétől több száz milliárd forintos nagyságrendben indulhatnak a forráslehívások.
Bár pénz még nem érkezett Brüsszelből, a kormány már költött. A tárca közlése szerint eddig összesen 23 milliárd forint pályázati pénz kifizetése történt meg, ezt a kormány értelemszerűen a központi költségvetés kockázatára és terhére folyósította a tenderek nyerteseinek. Ezzel a Lázár János kancelláriaminiszter által megfogalmazott igen ambiciózus, 2048 milliárd forintos éves kifizetési tervnek a második negyedév kezdetére alig több mint az egy százaléka teljesült.
Ez a fejlemény felerősítheti a kétkedők hangját, a szakértők jelentős része szerint ugyanis eleve irreális cél ennyi pénzt átnyomni az év végéig a fejlesztéspolitikai intézményrendszeren. A 2048 milliárdos szándékon túl sokan azokra az uniós pénzes Lázár-ígéretekre is felhúzták a szemöldöküket, miszerint 2017 nyaráig az összes pályázatot ki kell írni, illetve 2019 elejéig valamennyi forrást ténylegesen ki is kell fizetni. Az eredeti számításokhoz képest minden további csúszás vagy hiba súlyos következményekkel járhat, hiszen hatalmas összegről van szó. Az Európai Bizottság ugyanis előzetesen több mint 34 milliárd eurónyi támogatásról állapodott meg a magyar kormánnyal, ami a hozzá szükséges önerővel nagyságrendileg 12 ezer milliárd forintos fejlesztést jelenthet a 2014–2020-as időszakban.
Súlyosbító körülmény, hogy a kabinetnek az előző, 2007–2013-as ciklushoz kötődő vitákat is le kell zárnia az Európai Unióval legkésőbb a jövő év közepéig. A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint hat ügy vár rendezésre, melyekben jelenleg is zajlik a vizsgálat. Ezek összesen 201,7 milliárd forintos büntetést vonhatnak maguk után, melyből a legnagyobb tétel a 125 milliárdos korrekcióval fenyegető aszfaltkeverőügy, ahol versenykorlátozás a brüsszeli testület gyanúja. A kormányzat azzal próbálja csillapítani a kedélyeket, hogy a hat ügyben összesen kiszabható bírságnál jóval nagyobb összeggel, 623 milliárd forintos, erre a célra elkülönített kerettel ülhet le a tárgyalóasztalhoz Brüsszelben.
Az más kérdés, hogy a korrekció mértékétől függetlenül az EU-s visszafizetés helyett ezek a fejlesztési források is szolgálhatnák az ország versenyképességének javítását.
Felemás bizonyítvány
Előrelépés történt a munkanélküliség visszaszorításában, ugyanakkor szerkezeti problémák tapasztalhatók a szegénység, a szociális befogadás és a közmunkaprogram hatékonysága területén – derült ki az Európai Bizottság Magyarországról szóló 2016-os országjelentésének tegnap ismertetett munkaerő-piaci és szociálpolitikai fejezetéből. Barbara Kaufmann, a Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás főigazgatóságának vezetője elmondta, előrelépés az álláskeresők kategóriákba sorolása, valamint az ifjúsági garanciaprogram fokozatos bevezetése, ugyanakkor problémákat vet fel, hogy több minisztérium felügyeli a foglalkoztatási programok irányítását. A brüsszeli testület szerint hiányzik a rendszerszintű monitoring és a visszacsatolás, illetve megjegyezték, hogy a 28 EU-tagállam közül hazánkban folyósítják a legrövidebb ideig, három hónapig az álláskeresési járadékot.
Hogy volt régen...?
