Megfelel a jogszabályoknak a 2015-ös központi költségvetésről szóló törvényjavaslat - derül ki az Állami Számvevőszék elemzéséből. Kockázatot az esetlegesen elmaradó adóbevételek - e-útdíj, internetadó - jelenthetnek. Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke szerint ez az elmúlt négy év legjobb minőségű tervezése – írja az OrientPress Hírügynökség.
Az ÁSZ – a törvényben előírtaknak megfelelően - összeállította véleményét a jövő évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslatról. Domokos László hangsúlyozta, a szervezet a költségvetési tervezés egy adott állapotáról nyilatkozik, hiszen a jóváhagyási folyamat decemberben zárul. Ennek birtokában kezdheti meg a vitát az Országgyűlés a tervezetről és a még hiányzó törvények megalkotásával, illetve a módosító javaslatok elfogadásával teljes költségvetést fogadhatnak el. A törvényjavaslat 17 258,2 milliárd forint kiadási és 16 380,6 milliárd forint bevételi főösszeggel számol, melynek az ÁSZ 82,7 százalékát, illetve 88,9 százalékát ellenőrizte.
Kockázatot jelent az e-útdíj és a kiesett netadó
Domokos László elmondta, a kiadási előirányzatok 93,38 százalékát megalapozottnak, 6,58 százalékát részben megalapozottnak, 0,04 százalékát pedig nem megalapozottnak minősítették. A bevételi előirányzatoknak 71,9 százaléka megalapozott, 26,9 százaléka részben megalapozott és 1,2 százaléka nem megalapozott. Pulay Gyula felügyeleti vezetője kiemelte, a bevételi oldal kockázatai azzal függnek össze, hogy a törvényjavaslat benyújtásakor még nem állt rendelkezésre minden jogszabály. Az ÁSZ szakemberei kockázatok között említik az adóbevételeknél, hogy az e-útdíjból várt bevételnövekedést eredményező intézkedést még nem ismertette a kormány (40 milliárd forintos kockázati tétel), illetve kockázatot jelent, hogy visszavonták az internetadót, ami 25 milliárd forintos lyukat üt a költségvetésben. 40-75 milliárd forintos kockázati összeget tesznek ki az áfánál az online pénztárgépek kiterjesztéséből fakadó tervezett többletbevétel kockázata, illetve a kisadóknál a várt áfa többletbevétel esetleges elmaradása.
A kiadási oldal esetén kockázatot jelent, hogy a főösszeg több mint fele felhatalmazás nélkül is túlléphető, amely kedvezőtlenül befolyásolhatja a tervezett 2,4 százalékos hiánycélt. Ezt mérsékli, hogy az előző évi tapasztalatok alapján az ilyen kiadások jelentősen nem haladták meg az adott előirányzatot.
Megalapozott az államadósság tervezete
Az államadósság-mutató a 2014-es 76,3 százalékról jövőre 75,4 százalékra csökken, ezáltal eleget tesz az előírt követelményeknek – tájékoztat Domokos. Kiemelte: az európai uniós módszertan (EDP) szerint számított 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycél 200 milliárd forinttal alatta marad a jogszabályokban rögzített követelménynek. Ennek ellenére kockázatot jelent mindkét mutató alakulására, ha a makrogazdasági folyamatok, például a külső feltételek, alacsony infláció vagy kevesebb export, előnytelenül alakulnak. Az európai uniós források beérkezésének késlekedése, vagy elmaradása további kockázatot hordoz. Ez akár 100 milliárdos nagyságrendben is befolyásolhatja a hiánycélt - fűzte hozzá Domokos László.
Így alakul a tartalék
A szakemberek közölték, a költségvetési tartalék 332,9 milliárd forint, ebből a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló 100 milliárd forintos előirányzat megalapozott. Az Országvédelmi Alap 60 milliárdos előirányzatát alapvetően rendben találták, ugyanakkor a törvényjavaslat indokolása nem tartalmazza, hogy az összeg meghatározásánál milyen jellegű és mértékű kockázatokkal számolt a kormány. Domokos szerint ez az összeg még akár túl magas is lehet, hiszen kisebb hiánycéllal számolt a kormány.
Kevesebbet kapnak az önkormányzatok
A helyi önkormányzatok számára a költségvetés 2015-re 690,5 milliárdot, vagyis a tavalyinál 1,9 százalékkal kevesebb összeget biztosít. Az ÁSZ vizsgálata szerint ez az összeg biztosítja a kötelező feladatok ellátását. Megtakarítást hozhat még az elemzés szerint a korhatár előtti nyugdíj korábbi megszüntetése és a gyógyszertári rendszer átalakítása.
Javult a minőség
A Számvevőszék elnöke kiemelte, ez a vélemény nem makrogazdasági elemzés, a gazdasági növekedésre, az inflációra, illetve az egyéb vonatkozó mutatókat nem minősítették. Domokos László rámutatott, az alaptörvény új közpénzügyi előírásának és az uniós keretek szigorodásának eredményeként javult a tervezés átláthatósága. Mint fogalmazott, ez az elmúlt négy év legjobb minőségű tervezése.
Kiemelte: az ÁSZ továbbra is nyomon követi a jövő évi költségvetés megalkotását, együttműködik a Költségvetési Tanáccsal, és követik az államreformokat is.
Hogy volt régen...?
