Franciaország utóbbi évszázadának legnagyobb államférfija, Charles de Gaulle élete, döntései, megoldásai és célkitűzései sok szempontból a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel az intézmény létrehozása mögött meghúzódó magyar államreform-folyamattal kapcsolhatók össze - mondta Patyi András rektor a gaulle-izmusról rendezett konferencián, a Ludovikán.
A Századvég Alapítvány az Igazságügyi Minisztériummal és az NKE-vel együttműködve rendezte meg a Gaulle-izmus: az állam, a jog és a nemzeti szuverenitás szerepe a modern európai demokráciákban című nemzetközi konferenciát. A budapesti tanácskozáson az NKE rektora arról beszélt, hogy de Gaulle-t - aki hazájában katonai gondolkodóként messze megelőzte korát - végtelen hazaszeretete vezette, és ezt a politikai gyakorlatba, a politikai reformokba is átvezette. Arra is kitért, hogy a válsághelyzetre reagáló szokatlan újítás, amely a parlamentáris kormányforma és az amerikai prezidenciális rendszer sajátos keverékét, vegyítését jelentette, nemcsak sikeresnek bizonyult a francia nemzet érdekében, de világszerte követőkre, másolókra talált.
Hervé Ferrage, a budapesti Francia Intézet igazgatója arról szólt, hogy de Gaulle államelnökként is szigorú, római erények szerint dolgozott nemzete és a hatalom szolgálatában, legfontosabb jellemzője a morális tartás volt. Úgy fogalmazott, nemzeti hős volt, aki az eltiprás, a megaláztatás elleni ellenállásban, illetve a háború utáni helyreállításban emelkedett ki. Azt hangoztatta, ha hűek akarunk lenni az örökségéhez, akkor azt újra fel kell fedezni az új történelmi körülmények között „a becsület, az erények, a történelem tisztelete mentén”. De Gaulle tudta azt is, hogy Franciaország nagyobb, mint ő, és példaszerű volt az is, ahogy 1969-ben, egy elvesztett népszavazás után, lemondott hivataláról - mondta.
Lánczi András, a Századvég Alapítvány elnöke, a konferencia szervezőjeként de Gaulle-t méltatva a politikus háborús emlékirataiból idézett. A tábornok Franciaország jövőjéről azt írta: csak akkor talál igazán magára, amikor az élre kerül, mert csak a nagy vállalkozások képesek ellensúlyozni azokat a bomlasztó csírákat, amelyeket Franciaország népe magában hordoz. Arról is beszélt Lánczi András, hogy sokan azt gondolják, a múltba nézés a valóságtól való elszakadást jelenti, és azért bírálják őket, mert a múltban élnek. Valójában a jobboldali a múltból él, sőt az is abból él, aki nem így gondolja, csak nem akar erről tudomást venni.
Hogy volt régen...?
