Hiába a tiltó rendelkezések, ha az önkormányzatok nem tudják azokat betartatni. A hirdetők kivárásra játszanak, miközben az óriási épülethálós hirdetések Budapest belvárosa látképének lassan a szerves részévé válnak. A főpolgármester személyesen akciózna, de csak bizonyos feltételekkel.
Akkora hálós hirdetések szegélyezik a Széll Kálmán tér több épületének homlokzatát, hogy az is észreveszi, aki nem kíváncsi rájuk, az egyik négy épületszintet is eltakar. A nagy forgalmú köztér jelenlegi látképéhez az olasz parfüm, a koreai mobiltelefon és az osztrák bank hirdetése olyan szorosan hozzátartozik, mint a legyezőszerű metrókijáró.
A városképet meghatározó belvárosi épületek leginkább a II. kerületben vannak kitéve a multik hirdetési inváziójának, s bár abban a főváros vezetése és a kerületi önkormányzat között egyetértés van, hogy ezekre semmi szüksége sincs a budapestiek döntő többségének, gyakorlatilag eszköztelenül vívják a hirdetőkkel szélmalomharcukat.
Őrsi Gergely polgármester már tavaly év elején bemutatta, hogy miről is van szó, és intézkedéseket ígért az illegális reklámhordozó ügyében. (Illegális lehet például azért, mert az épületháló mögött semmilyen épületfelújítási munka nem zajlik.)
Hogy volt régen...?
