A közeljövőben olyan fejlesztéspolitikai döntések várhatók, melyek kedvezményezettje a déli országrész és kifejezetten a két nagyváros, Pécs és Szeged lesz – jelentette be Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter kedden Szegeden.
Navracsics Tibor a Csongrád–Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara vállalkozói fórumán úgy fogalmazott, minden adat azt mutatja, hogy az elmúlt évek iparpolitikai döntéseinek köszönhetően az ország északkeleti, keleti része „beindult”, ott nagyon komoly fejlesztések, beruházások valósulnak meg – adta hírül az MTI.
A fejlesztéspolitika számára, az igazi kihívást a Dél-Dunántúl, Dél-Alföld a Békéscsabával kezdődő és Nagykanizsával végződő övezet jelenti, ahol a kedvezőtlen demográfiai folyamatok mellett a lassú gazdasági felzárkózás is megfigyelhető – mondta.
A közelmúltban Palicson közös szerb–magyar kormányülést tartottak, egyik célja a térséget érintő infrastruktúra-fejlesztési elképzelések összehangolása volt. A tervezett beruházások közül azt M5-ös autópálya tehermentesítését szolgáló sztrádaépítést említette, amely a Vajdaság északi részén haladva Mohácsnál szelné át a Dunát, majd kapcsolódna az M6-oshoz – emlékeztetett a miniszter.
Navracsics Tibor kitért arra is, hogy 2014-ben megszűntek a regionális fejlesztési tanácsok, a regionális fejlesztési programok. Az elmúlt tíz évben csak ágazati programok valósultak meg, amelyek nagyon sikeresek voltak, hiszen Magyarország olyan fejlődési pályát futott be, amelynek köszönhetően a régi tagországok közül megelőztük Görögországot, és utolértük Portugáliát.
De most úgy tűnik, elértük a központosított fejlesztéspolitika határát, a területi szemléletnek vissza kell térnie – hangsúlyozta.
Jelenleg olyan próba fejlesztési terveken dolgoznak, amelyeket hamarosan a kormány elé terjesztenek. Elkészült a Zalaegerszeget érintő városkörnyéki komplex program, a Marcal-völgyére vonatkozó belsőperiféria program, a városegyüttes program Székesfehérvárral és Veszprémmel kapcsolatban és a regionális program a Dél-Dunántúlról – mondta a miniszter.
A következő regionális terv a Dél-Alföld fejlesztéséről szól majd – tette hozzá.
A miniszter kérdésre válaszolva elmondta, az új építési és beruházási törvény célja a garanciák erősítése és a színvonal emelése. Hozzátette: bízik abban, hogy a hétköznapokban kialakuló gyakorlat nem fogja lassítani a fejlesztések megvalósulását.
Latorcai Csaba területfejlesztési parlamenti államtitkár közölte: benyújtják az Országgyűlésnek az új területfejlesztési törvényt, amely egységben kezeli a fejlesztési stratégiák elkészítését, a projektek generálását, menedzsmentjét és támogatását.
A kormány fel fogja kérni a vármegyei önkormányzatokat, hogy a helyi gazdasági élet szereplőivel aktualizálják a vármegyei területfejlesztési koncepciókat, de ez a következő év feladata lesz – közölte az államtitkár. A kormány létrehozza a területfejlesztési alapot, amelybe – az eddigiekhez képest nagyobb mértékben – hazai forrásokat is bevonva kifejezetten területfejlesztési beruházásokat támogat majd.
Annak érdekében, hogy az ötletekből projektek legyenek, és a megvalósításukhoz rendelkezésre álljon a megfelelő tudás, olyan országos intézményhálózatot hoznak létre, amely segítséget nyújt a gazdasági élet szereplőinek, civil szervezeteknek, egyházaknak, önkormányzatoknak a projekt generáláshoz és menedzsmenthez – tudatta a politikus.
Az államtitkár kérdésre válaszolva kifejtette, az uniós forrásokkal kapcsolatban a magyar kormány és az Európai Bizottság között a politikai nézeteltérés mellett szakmai vita is van. Ezek közül Latorcai Csaba a geotermikus fejlesztések támogatását említette.
Elmondása szerint a bizottság nem szeretné, hogy nagy volumenben uniós forrásokat lehessen bevonni a Nyugaton megszokott, hagyományos megújuló energiaforrások – nap-, szél- és vízenergia – mellett más területek támogatására is. Magyarország a geotermikus energia tekintetében nagyhatalomnak tekinthető – hangsúlyozta –, ez jelentős versenyelőnyt jelentene az országnak, így a vita még nincs lezárva.
(Magyar Nemzet)
Hogy volt régen...?
