Január 17-én jelentette be az MKKSZ, hogy ha nem teljesülnek követeléseik, március 14-re országos közszolgálati sztrájkot kezdeményeznek. Majdnem egy hónap telt el, mire a sztrájkbizottságok felállítása után a kormány jelezte: hajlandó tárgyalni.
A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elnökét, Boros Péternét az Alfahír kérdezte az országos sztrájk előkészületeiről, illetve az önkormányzati dolgozókat érintő bérkövetelésről. Ezt a részt idézzük az interjúból:
– Négyszeri levélváltásunk volt a Miniszterelnökséggel, az Emmivel, a Pénzügy- és a Belügyminisztériummal. Két minisztérium már legalább tárgyalásra hív minket, de időpontot még nem tűztünk ki. Ezeknek a leveleknek egy része azonban nem tartalmazott túl kedves üzenetet. A kormányzati igazgatásban és az önkormányzatokban dolgozók esetében például arról érdeklődtek, megvan-e a felhatalmazásunk a megállapodás alapú sztrájkjog gyakorlására.
Tehát, hogy lesz-e elegendő sztrájkoló, ha arra kerül a sor?
– Igen, ezen a két területen a törvény szerint a munkavállalók legalább 50 százalékának írásban kell nyilatkoznia erről ahhoz, hogy kötelezően tárgyalniuk kelljen velünk. Persze a kormány ettől függetlenül magától is leülhetne velünk, de erre láthatóan nincs szándék.
És lesz elegendő aláírásuk?
– Ha egyetlen munkahelyen is összegyűlik az elegendő nyilatkozat, akkor tárgyalniuk kell velünk. Holnap derül ki, hogy ez sikerül-e, de én azt gondolom, ezzel biztosan nem lesz gond. Annak ellenére, hogy a kormány egyébként mindent megtesz, hogy ne sikerüljön.
Nyomást gyakorolnak a dolgozókra, hogy ne írjanak alá?
– Így van. Ezzel sajnos már az elejétől számolnunk kellett, de minket ez nem ijeszt meg. Az önkormányzati dolgozóknál egyébként kifejezetten magas a sztrájkhajlandóság, ott már bőven van gyakorlatunk ezen a téren. Öt munkabeszüntetésen vagyunk már túl. Most pedig még annál is sokkal rosszabb a helyzet, mint korábban.
Miben?
– Röviden: mindenben. Tizenhétezer olyan kolléga van, akinek tizenegyedig éve nem emelik a bérét. A kormányzat ugyan 11 milliárd forintot elkülönített erre a célra, ám ezt nem a központi költségvetés adja, hanem a gazdagabb, magasabb adóerő-képességű önkormányzatoktól vonják el „szolidaritási hozzájárulás” címén. Így viszont sajátos módon éppen a jómódúbb településeken nem marad majd forrás az önkormányzati dolgozók fizetésének emelésére. Ez a legtöbb fővárosi kerületet is érinti. Ahol pedig várható bérfejlesztés, ott is csupán nagyjából 20 százalékkal növelik a béreket. A mi követelésünk viszont legalább 30 százalék, és azt szeretnénk, ha ehhez a hozzájárulást az állam adná, és nem a „gazdagabbnak” tekintett településektől vonnák el.