Húszmilliárdot akartak megtakarítani a közszférában dolgozók kényszernyugdíjazásával, de az intézkedés akár több milliárdos pluszkiadással is járhat a költségvetésnek – írja a Világgazdaság.
Egy hónap sincs hátra, és hatályba lép a kettős juttatás tilalmáról szóló jogszabály, vagyis egyetlen közalkalmazott vagy köztisztviselő sem kaphat egyszerre nyugdíjat és fizetést.
A nyugdíjasoktól, ha csak nem kaptak mentességet, júliustól meg kell válni, akik pedig tovább dolgoznak, azoknak szüneteltetik a nyugdíját. A kormányban viszont nem tudtak választ adni arra, hogy pontosan hány embert érint az egyik, illetve másik intézkedés.
A „munka vagy nyugdíj” szabály érintettjeinek április 30-ig kellett kötelezően bejelenteni a nyugdíjfolyósítónak, hogy munkaviszonyban álló nyugdíjasok, hogy a hivatal megkezdhesse a felkészülést az érintettek ellátásának esetleges szüneteltetésére. A nyugdíjfolyósítótól kapott információk szerint a jelen állapot szerint 6.840 esetben kell(ene) szüneteltetni a nyugdíjat.
Csakhogy az év eleje óta folyamatosan érkeznek a Miniszterelnökségre az egyes tárcáktól azoknak az egyéni kérelmei, akik maradni szeretnének. Hajdu Petra sajtófőnök tájékoztatása szerint eddig több mint 3500 kérelmet kaptak, a szám azonban napról-napra változik. Azt azonban nem közölték a Miniszterelnökségen, hogy a kérelmek közül mennyi részesült pozitív elbírálásban.
Erre vonatkozóan csak az egészségügyet érintően lehet – részben – biztosat tudni. A szaktárca már nyilvánosságra hozta, hogy az ágazat 1906 továbbfoglalkoztatási kérelméből 1848-at a kormány is támogatott. Az április 1-je után államosított, addig gazdasági társasági formában működő kórházakból azonban csak nemrég érkeztek be az igények, így azt nem tudni, hogy a mintegy ezer érintettből hányan akarnak maradni.
Kérdés az is, mennyien kapnak majd a nyugdíjat kompenzálni hivatott jövedelem-kiegészítést. Ez csak az egészségügyieknek jár, és július 20-ig meg is kell kapniuk az elsőt. Kompenzációt a 40 év munkaviszony után nyugdíjba vonult, 62 évesnél fiatalabb nők is kapnak. Velük együtt, de a volt gt-s foglalkoztatottak nélkül elvileg több mint négyezer egészségügyi dolgozó részesül jövedelem-kiegészítésben. A 96.000 forintos átlagnyugdíjjal számolva havonta ez csaknem négyszázmillió forint kiadásátcsoportosítást jelent a nyugdíjalapból a központi költségvetésbe. Mint arról korábban az egészségügyi államtitkár nyilatkozott, idén 6,4 milliárd forint áll a nyugdíjkompenzációra rendelkezésre.
Mindezek után azt is csak becsülni lehet, mennyit spórol majd az állam a kényszernyugdíjaztatással. Ha mind a 3500 kérelmet jóváhagynák, akkor is több mint háromezer embertől válhat meg a közszféra, ami a havi bruttó mintegy 215 ezer forintos átlagkeresetet alapul véve havonta mintegy 650 millió forint megtakarítást jelent.
Ez féléves szinten megközelítőleg 4 milliárd forintot tesz ki, viszont kevesebb, mint amit az egészségügyiek kompenzációjára kifizet a költségvetés, és jóval alatta marad az eredeti megtakarítási elképzeléseknek. Matolcsy György , a kettős juttatás tilalmának ötletgazdája még nemzetgazdasági miniszterként „nagyon konzervatív számítás” szerint is legalább 20 milliárd forintos megtakarítást vizionált az intézkedés nyomán.
Kevesebb közalkalmazott
A KSH adatai szerint jelenleg összesen majdnem 700 ezer köztisztviselő és közalkalmazott dolgozik a költségvetési intézményekben, ami az előző évi 97,6 százaléka. Míg azonban a köztisztviselők és a közalkalmazottak száma csökken, a kormányzati tisztviselőké a tavalyi 62,2 ezerről 72,9 ezerre nőtt. Közben a 2009-es 232,8 ezerről mára 220,5 ezerre csökkent az oktatás, és 158,4 ezerről 139,2 ezerre az egészségügyben és a szociális ágazatban dolgozók létszáma.
Hogy volt régen...?
