berNem kapzsiság, ha a közszolgák fizetésemelést követelnek, mert a szegénység a kormány- és köztisztviselőket, illetve a közalkalmazottakat is sújtja – állítja a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. Minderről a Népszabadság számol be.

A közszférában dolgozó és közben családjukért is aggódó nőkvideo üzenetbenszólították meg Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy üljön tárgyalóasztalhoz a szakszervezetekkel. A Fidesz által hangolt állami visszacsapásra nem is kellett sokáig várni – írja a168óra.hu. A Híradó – ahelyett, hogy magát a problémát tárta volna fel – a hírportál szerint a fideszes propaganda eszközévé silányult megint: nyomozni kezdett a felvétel készítői után.

Csütörtökön került fel az internetre az a videó, amelyben a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) női tagjai a miniszterelnöknek üzennek. Szerintük 210 ezer közalkalmazott havi nettó hetvenezer forintnál is kevesebbet keres, ráadásul hat éve nem emelték a fizetésüket sem. Ezt a problémát személyesen akarják megbeszélni a miniszterelnökkel, ezért tárgyalni szeretnének vele. Panaszaikat névvel és arcukat vállalva mondták el.

Az MKKSZ a videót csütörtökön átadta a Miniszterelnökségnek is.

AHirado.hu-n megjelent szöveg szerint „a közszférában dolgozók egyik szakszervezetének Orbán Viktorhoz címzett üzenete a tavalyi diáktüntetések idején készült egyik videóra emlékeztet. Gyorsan levonhatták a saját maguk által felállított teóriából a következtetést, mert azonnal léptek is, hiszen a honlapjuk szerint „a két videó közötti hasonlóság miatt a Híradó kereste a Hallgatói Hálózatot és az Együtt-PM-et is, hogy van-e közük az új felvétel elkészítéséhez. A Bajnai Gordon vezette választási szövetség azt írta, nem tudják, hogy ki készítette ezeket a felvételeket és nincs közük az MKKSZ videó üzenetéhez, a diákszervezet pedig azt közölte, nem ők készítették a felvételt.”

Véletlenek persze vannak, nyilvánvalóan ez is az lehet - mondta a Híradónak Boros Péterné, a szakszervezet főtitkára, akinek fogalma sincs arról, hogy a két videó miért hasonlít annyira, hiszen az ötlet és a mondanivaló is tőle származik. A felvételt természetesen profi szakemberekkel készíttették el, a szereplők pedig, akik névvel vállalták mondanivalójukat, az érdekképviselet tagjai közül kerültek ki – hangsúlyozta a szakszervezeti vezető.

A Híradó információi szerint a mostani videó egy nagyobb akció kezdete: a baloldali pártokhoz közel álló szakszervezetek kormányellenes megmozdulásokat szerveznek, hogy ezzel támogassák az ellenzék választási kampányát.

Boros Péterné kérdésünkre leszögezte: a közszolgákat képviselő szakszervezetként valamennyi oldaltól egyformán igyekeznek távolságot tartani, hiszen a tagjaik nem politikai elkötelezettségük alapján végzik a munkájukat. A főtitkár a Független Szakszervezetek Európai Szövetségének alelnökeként is hangsúlyozza, hogy munkájuk során pártpolitikai szempontok szóba sem jöhetnek.

A főtitkár ezért is sajnálatosnak tartja, hogy a közszolgálati televízió nem a lényeget feszegeti, hanem a szakszervezeti érdekképviseleti munkát a politikai tevékenységgel igyekszik összemosni. Boros Péterné hangsúlyozta: nekik a mindenkori kormány a partnerük, ezért a videofelvételen szereplő asszonyok is jelezték, hogy a Híradó sajátos értelmezése miatt valamit lépni kell.

A kormánynak szánt felhívás kapcsán Boros Péterné elmondta, hogy azért választották a videoüzenetet, mert a döntéshozók nem álltak szóba velük. Így született meg az elhatározás, hogy közvetlenül a miniszterelnökhöz fordulnak, s miután a közszolgálatban hetven százalékos a nők aránya, a kliphez kizárólag asszonyokat választottak. Egyébként huszonegyen voltak, akik az arcukat is adták ahhoz, hogy a gondjaikról beszéljenek.

A Kormányzati Információs Központ az üzenetre válaszul azt írta, a kormány úgy tette rendbe az ország pénzügyeit és állította növekvő pályára a gazdaságot, hogy közben nem csökkentette a közszféra bérét és létszámát. Ez Boros Péterné szerint nem igaz, mert az elmúlt hat évben az infláció miatt jelentősen csökkent a reáljövedelem, megszűnt a 13. havi fizetés, s megvontak különjuttatásokat is.

A főtitkár kérdésünkre elmondta azt is, hogy az utóbbi néhány esztendőben mintegy 45 ezer közszolgát bocsátottak el, és ez a nagyjából hétszázezres létszámhoz képest nem tekinthető elhanyagolható mértékű leépítésnek. Ráadásul a kevesebb embernek ugyanazt a munkát kell változatlan összegű, de reálértéken jelentősen csökkenő javadalmazásért elvégeznie – tette hozzá.

A közszolgák természetesen örülnek annak, hogy a havi nominális bérekből a kormány nem vett el – fogalmazott Boros Péterné. Mindjárt árnyalta azonban a képet: Görögországban a közszférában foglalkoztatottak átlagjövedelmét 2400-ról kétezer euróra csökkentették, de ez aligha vigasztalja azt a több mint kétszázezer magyar embert, aki hetvenezer forintnál kevesebbet visz haza. A főtitkár szerint hatszázezer forintos átlaggal – a kétezer euró ma nagyjából ennyit ér – itthon is mindenki szívesen kiegyezne.

Ezért úgy gondolják, nem kapzsiság, ha a közszolgák fizetésemelést követelnek – jelentette ki a főtitkár, hozzátéve: téved, aki azt hiszi, hogy ebben a körben jól keresnek az emberek. Szerinte a szegénység a kormány- és köztisztviselőket, illetve a közalkalmazottakat is sújtja.

Hirdetés