Nőtt a megújuló energiaforrásból történő villamosenergia-termelés tavaly Magyarországon, különösen jelentős a tisztán biomassza, valamint a napenergia térnyerése, de növekedett a biogáz- és depóniagáz-, valamint a biológiailag lebomló kommunálishulladék-alapú áramtermelés is az előző évekhez képest.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal minden évben elkészíti beszámolóját, amelynek célja, hogy összefoglaló képet adjon a hazai megújuló alapú villamosenergia-termelés, valamint a főként ennek támogatására szolgáló kötelező átvételi (KÁT) rendszer működéséről és alakulásáról. A friss beszámolóból kiderül, hogy a tisztán biomassza-tüzelés, a napenergia és a biológiailag lebomló kommunális hulladék hasznosítása növekedett számottevően 2013-ban, mind a beépített kapacitást, mind a villamosenergia-termelést tekintve.
A szén-biomassza vegyes tüzelés csökkent, illetve időjárási okok miatt kevesebb zöld áramot termeltek szél- és vízenergiából. Az összesített megújuló alapú villamosenergia-termelés 3,69 százalékkal bővült, és elérte a 2828 gigawattórát tavaly - közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. (A hivatal honlapján található adatok szerint 2013-ban az 1,5 megawatt és annál nagyobb teljesítőképességű magyarországi erőművek összesen 25 800 gigawattóra villamos áramot termeltek.) A KÁT-rendszer keretében értékesített, támogatott villamos energia mennyisége 1868 gigawattóra volt tavaly, az előző évhez képest enyhén emelkedett.
A megújuló energiaforrások hasznosítása nemcsak a nemzetközi fenntarthatósági és klímavédelmi célok megvalósításával, hanem Magyarország gazdaságfejlesztési törekvéseivel is összhangban van. Az erőforrások fokozottabb felhasználása a hazai területfejlesztés fontos eszköze lehet, munkahelyeket teremthet, javíthatja az érintett térség önellátó képességét és megalapozhatja fenntartható fejlődését - hangsúlyozta beszámolójában a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.
Hogy volt régen...?
