Kaotikus állapotokhoz vezethet az önkormányzatok szerint, hogy a jövőben a 300 négyzetméternél kisebb lakóházak építéséhez nem kell engedélyt kérni. A helyhatóságok több káros következménytől is tartanak – írja a Magyar Nemzet.
Sürgősen vissza kellene vonni azt a december közepén elfogadott jogszabályt, amely lehetővé teszi, hogy a 300 négyzetméteresnél nem nagyobb új lakóházak építési engedély nélkül készülhessenek el. Ez a rendelkezés ugyanis kaotikus állapotokat teremt – nyilatkozta lapunknak a Magyar Önkormányzatok Szövetségének az elnöke, Gödöllő polgármestere. Gémesi György szerint maguknak az építtetőknek sem hoz könnyebbséget, hogy az építkezés kezdetekor mindössze bejelentési kötelezettség terheli őket. Attól ugyanis nem lesz egyszerűbb a dolguk, hogy a beruházás elindításakor nem ellenőrzi a hatóság a terveket, illetve azt, hogy az új épület megfelel-e valamennyi előírásnak. Az építmény használatbavételekor ugyanis megtörténik a hatósági vizsgálat.
A különbség az, hogy az esetleges hibák nem az építkezés elején, hanem a műszaki átadáskor derülnek ki. Így abban az esetben, ha hibás volt a tervezés és a kivitelezés, akkor utólag kell elvégezni a szükséges átalakításokat a lakóépületeken. Gémesi György úgy véli: megszámlálhatatlan konfliktus forrása lesz az engedélyeztetési folyamat megszüntetése. A lakosságnak ugyanis nem lesz beleszólása abba, hogy milyen ház épül a szomszédjában. Így utólag szembesülnek majd azzal, ha a számukra hátrányos változásokat hoz egy új létesítmény felépítése. A polgármester szerint az új jogszabály csorbítja az önkormányzatok jogait is. A rendelkezés ugyanis kiveszi a helyhatóságok kezéből azt a lehetőséget, hogy maguk döntsenek településük képének a kialakításáról. A polgármesteri hivatalok ugyanis az építési tervek előzetes ismerete nélkül nem akadályozhatják meg, hogy olyan ingatlanok készüljenek el, amelyek rontják a település összképét.
Hasonlóan látja az új rendelkezés életbelépésének következményeit a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke is. Schmidt Jenő megjegyezte: a jövőben kidobott pénznek minősülhet az a sok milliárd forint, amelyet a polgármesteri hivatalok eddig rendezési tervekre költöttek. A polgármesteri hivatalok ugyan néhány építési paramétert a jövőben is előírhatnak, de azok csak például az épületek magasságát, az építmények közötti távolságokat vagy a telkek beépítettségének a mértékét szabhatják meg. Így az önkormányzatok kezében nem lesz valódi eszköz az utcaképet rontó beruházások megakadályozására. Schmidt Jenő hibás elgondolásnak tartja azt is, hogy a későbbiekben a lakosság ingyenesen juthat a kormányzattól bizonyos típustervekhez, amelyek alapján építkezhet. Félő ugyanis, hogy ez az úgynevezett Kádár-kockáknak nevezett típusházakhoz hasonlóan az egy kaptafára készülő épületek tömeges elterjedéséhez vezet.
Hogy volt régen...?
