Kis vízerőművet avattak fel a Rábán Szentgotthárdnál, az archimédeszi csigákkal működő erőmű Magyarországon egyedülálló. A beruházás 380 millió forintba került, ebből 190 millió forintnyit finanszírozott az unió, a többit hitelekből és magántőkéből fedezte az üzemeltető társaság.
A térség országgyűlési képviselője V. Németh Zsolt (képünkön), a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára avatóbeszédében úgy fogalmazott: a megújuló energiák közül környezetbarát megoldást jelentenek a kis vízerőművek, jelenleg csak a Bodrogon és a Rábán működik néhány ilyen, de a jövőben akár el is terjedhetnek. Az államtitkár kiemelte: a rosszemlékű Bős-Nagymarosi vízlépcső ügye után 25 évnek is el kellett telnie ahhoz, hogy ismét téma lehessen a vízenergia hasznosításának kérdése. Magyarország adottságai miatt a kis vízerőműveké lehet a jövő, amelyek építése és üzemeltetése a legkisebb környezeti kárral jár, és alacsony vízállás mellett is megbízhatóan termelhetnek energiát – mondta az államitkár.
Szentgotthárd polgármestere, Huszár Gábor felidézte, hogy néhány éve uniós támogatással megújult a Rába-gát - ahol most a vízerőmű is felépült - és annak környezete, a vízitúrázók számára csónak csúszda is kiépült. Véleménye szerint az archimédeszi csigákkal működő vízerőműnek turisztikai vonzereje is lehet, hiszen jelenleg ez az egyetlen ilyen az országban. Hozzáfűzte, hogy az általános iskolai tananyagban szerepel ezeknek a csigáknak a működése, itt használat közben lehet őket megtekinteni. A polgármester szólt arról a tervről is, hogy a Rábán a gát szomszédságában egy fahíd épüljön, amely a gyalogosokat és a kerékpárosokat szolgálná.
Nagy Szabolcs, az erőművet üzemeltető szentgotthárdi székhelyű Charpatia Vízerőmű Kft. ügyvezető igazgatója az avatás után az MTI-nek elmondta: a kis vízerőmű kapacitása 310 kilowattóra, évente 1,2 millió kilowatt áramot tud termelni, ami 100-150 háztartás éves fogyasztását fedezi.
Hogy volt régen...?
