Perzselő hőhullámok, egyre gyakoribbá váló trópusi éjszakák, aszályos időszakok és heves esőzések váltakozása. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) klímajelentése szerint ez vár az európai régióra a klímaváltozás miatt – kontinensünkön leginkább az emberek (elsősorban mentális) egészségét és az ökoszisztémákat sújtó hatást emeli ki a jelentés.
Ráadásul a klímaváltozás negatív következményei a városokban hatványozottan, egymást gerjesztve jelennek meg. A városi hőszigethatás tovább fokozza az amúgy is kedvezőtlen humánegészségügyi hatást, márpedig a Föld népességének több mint fele él városi környezetben, ezért a városok élhetőségének megteremtése napjaink egyik legégetőbb feladata.
Klímaváltozás: globális, regionális és lokális probléma
A klímaváltozás hatásai a globális jelenségeken túl a regionális és – főleg nagyvárosok esetén – a lokális mikroklíma megváltozásában is megjelennek. A városok terjeszkedése, az egyre több és egyre sűrűbben beépített terület helyi szinten járul hozzá az átlaghőmérséklet növekedéséhez, és ehhez adódnak hozzá a globális trendek, amelyek tovább erősítik a városi hőszigethatást.
A hatások mérséklésére leginkább azért nehéz felkészülni, mert tendenciákat ugyan ismerünk, de a pontos hatások nehezen kiszámíthatók, és akár egymást követő években is nagy eltérés mutatkozhat az időjárásban. Gondoljunk csak a 2022-es nyár közel két hónapos forróságra, a pandémia kezdetével egybeeső 2020-as tavaszi aszályra vagy az idei, szintén hőhullámos, de szerencsére valamivel csapadékosabb évre.
Hogy volt régen...?
