A közszféra átláthatósága a jó kormányzás és a tisztességes ügyintézés lényeges eleme, és fontos eszköz a korrupció elleni harcban is - mondta Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a jó állam aspektusairól rendezett budapesti konferencián.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Acta Humana - Emberi jogi közlemények szerkesztősége által szervezett konferencián Péterfalvi Attila kiemelte: széleskörű transzparencia szükséges a kormány, a helyi önkormányzatok, az államháztartás területén, a nyilvánosság sarokköve ebben az esetben a közfeladat ellátása, a közfeladatok finanszírozása, nemzeti vagyonnal (közvagyonnal) gazdálkodás. Mint mondta, az információszabadságot csak szigorúan szabályozva és csak szűk körben lehet korlátozni, a közpénzek felhasználásával kapcsolatban a fő szabály a nyilvánosság. Úgy vélte, két olyan terület van, ahol érdekes megvizsgálni, meddig terjedhet az információszabadság. Az egyik területként említette a közpénzből gazdálkodó állami, önkormányzati cégeket, amelyek esetében szerinte csak akkor merülhet fel üzleti titok, ha piaci környezetben működnek. A másik területről, a pártok átláthatóságáról azt mondta, a politika tiltakozna az ellen, hogy közhatalmi szervekké minősítsék a pártokat, ugyanakkor a frakciók annak számítanak. Egy lehetséges megoldás, ha a törvény meghatározná a pártokra vonatkozóan a közérdekből nyilvános adatok körét. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke fontosnak tartja, hogy minél szélesebb körben érvényesüljön a proaktív közzétételi kötelezettség.
A rend és jogkövető magatartás a demokratikus állam működésének garanciális alapértéke – mondta Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, aki a jó kormányzás modelljének alapelvei közül az átláthatóságot és az integritást emelte ki. A számvevőszék kiemelt feladata a közpénzek felhasználásának átláthatóvá tétele, ezáltal a társadalmi kontroll alapfeltételének megteremtése - folytatta. Szerinte az, hogy a számvevőszék minden jelentése nyilvános, szavatolja a közpénzfelhasználás transzparenciáját. A számvevőszék az integritási kockázatok azonosításával, a kontrollok kiépítésének és működésének ellenőrzésével egyfajta megelőző funkciót tölt be a korrupció elleni küzdelemben. Domokos László szerint az Állami Számvevőszék mértékadó részévé vált a jó kormányzás korrupcióellenes tevékenységének.
Az alapvető jogok biztosa, Székely László az ombudsmani jogvédelem aktuális kérdéseiről szólva elmondta, megvan a társadalmi bizalom a hivatal iránt, amelynek éves szinten kilencezres ügyforgalma van. Az ombudsman kezében nincs kényszerítő eszköz – jegyezte meg –, nem bírságolhat, az egyetlen eszköze a meggyőzőerő. 2015-ben 274 ajánlást fogalmazott meg, ebből 36 esetben utasították vissza a címzettek ajánlásait. A jogszabálytervezetek véleményezéséről azt mondta Székely László, hivatala nem mindig kapja meg a tervezeteket, de azokat ilyen esetekben is véleményezik. Hozzátette: tavaly átlagosan 5 nap volt a határidő a jogszabályok véleményezésére, de nem ritka, hogy 24-48 óra áll rendelkezésükre, ez pedig néha formálissá teszi a véleményezést.
Pataki Árpád kúriai bíró az állami szervektől igényelt közérdekű adatok kiadásának bírói gyakorlatáról szólva arról beszélt, hogy a magyar bírói gyakorlat nagyjából-egészében nyilvánosságpártinak tekinthető. Vannak ugyanakkor olyan vélemények, amelyek szerint a jogalkotás nem minden esetben halad ebbe az irányba.
Hogy volt régen...?
