Hiába tesznek óriási pénzeket az egészségügybe, ellátásszervezés nélkül nem lehet megoldani a problémákat – jelentette ki az egészségügyért felelős államtitkár kedden Budapesten, az önkormányzati egészségügyi napok szimpóziumán.
Az úgynevezett kancellári rendszer „meg lett hekkelve” – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán annak kapcsán, hogy az ötlet lekerült a napirendről az egészségügyben. Hozzátette: személyes kudarcként élte meg, hogy nem tudta megfelelően elmagyarázni, miért is lenne fontos. Az államtitkár ugyanakkor jelezte, a kabinet úgy döntött, hogy 2018 áprilisáig „a kancellária mint modell” lekerül a napirendről, viszont minden olyan törekvést, amely a háttértámogatói tevékenységek centralizációjáról szól, támogat a Miniszterelnökség.
Az Egészségügy 5 dimenzióban című konferencián a szakápolási ágyak kapcsán Ónodi-Szűcs Zoltán elmondta, hogy most alakítják ki a minimumfeltételeket, a tartós szakápolási rendszer átadása 2018-ban válik esedékessé.
A Patika-program kapcsán azt közölte, összesen négy patika van, amelyik még nem bizonyította január elseje után, hogy több mint ötven százalékban patikus kezébe került a tulajdon. Egyetlen gyógyszertárban kellett felfüggeszteni a forgalmazást, mert a másik háromban egyébként sem volt. Minden korábbi hírrel ellentétben a programot időben, kellő hatékonysággal sikerült végrehajtani, és a patikák gazdasági helyzete is meg tudott erősödni – jelentette ki.
Szólt arról is, hogy 2016-ban 92,5 milliárd forinttal sikerült megemelni a büdzsét. Az intézményi lejárt adósságállományról elmondta, hogy 2012 márciusában még 32,6 milliárd forint volt ez az összeg, s 2016 végére 13,4 milliárd forintra csökkent. Az adósságállomány soha nem volt ilyen alacsony - hangsúlyozta az államtitkár, szerinte jó pozícióból tudnak nekivágni a 2017-es évnek.
A bérfejlesztés, valamint a garantált bérminimum és a minimálbér növekedése kapcsán arról beszélt: megpróbálnak az irányba elmozdulni, hogy a járulékcsökkentésből származó pozitívumokat esetleg újra tudnák alakítani, úgy, hogy álljanak helyre valamilyen mértékben a tapasztalattal és a képzettséggel korábban létrejött különbségek a bértáblában. Számításaik szerint a járulékcsökkentés miatt az intézményeknél több mint 8 milliárd forint megtakarítás jelentkezik a béremelések ellenére - mondta Ónodi-Szűcs Zoltán. Közölte azt is, hogy az idén több mint 150 milliárd forinttal több forrásuk van, mint 2016-ban, ebből több mint 81 milliárdot visz majd el a bérfejlesztés.
Az alapellátás kapcsán elmondta, meg kell vizsgálni a tartósan betöltetlen praxisok valóságos okát. A népegészségügyi stratégia megújításra van szükség, meg kellene próbálni szinkronba hozni az európai uniós stratégiával. Közölte, húsz szűrőbusz beszerzése hamarosan megindul, Magyarországon jelenleg három ilyen busznak van működési engedélye.
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke az alapellátásról szólva arról beszélt, nagy problémát jelent az, hogy évente 80 rezidens kíván háziorvosként belépni a rendszerbe, ezzel szemben mintegy 2200 orvos dolgozik nyugdíjkorhatáron túl. Már egy 2008-as tanulmányban megállapították, hogy a rendszerváltás óta a 60 éven felüli orvosok aránya 10,3 százalékról 27,4 százalékra, az 50 éven felüliek aránya 37-ről 66 százalékra növekedett - mondta, hozzátéve, azóta sem történt sok minden, ami ezen segített volna, a késedelem mára katasztrofális. A kamara elnöke a kialakult helyzet okai között említette a praxisjog alkotmányos problémáját. Szerinte amíg a megvásárolt praxisjog vagyonjellegű alapjogi védelmét nem biztosítják, és amíg azt 6, 12 vagy 24 hónap alatt el lehet konfiskálni valakitől, addig ne várják azt, hogy épeszű ember ilyet vásárolni fog. „Amíg nem lehet ezt az egzisztenciális kisvállalkozást gazdaságossá, financiális szempontból (...) nyereségessé tenni, (...) addig ez nem lesz vonzó” – fogalmazott Éger István. További okként említette, hogy alapellátási törvény ugyan van, de a végrehajtási rendeletek második éve sincsenek. Nagy problémának nevezte a számviteli szabályozás hiányait is.
Éger István az úgynevezett törzskartonokról szólva megjegyezte, az akár jó is lehetne, de egyebek mellett nincs válasz arra, hogy ki, mikor, hol és milyen célból készítené el ezeket.
Lehoczky Péter, a Medicina 2000, Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke előadásában szólt arról, több mint 300 tartósan betöltetlen háziorvosi praxis van Magyarországon, és szerinte a járóbeteg szakellátás mint különálló közfinanszírozott ellátási szint, háttérbe szorulni látszik. Közölte azt is, hogy helyenként vidéken 6-8 hetes vagy hosszabb várólisták alakultak ki, és ennek csökkentéséhez a finanszírozás, a szakorvosi óraszám rendezése és a szakemberszám növelésére lenne szükség.
Rácz Jenő egészségügyi szakértő, volt szakminiszter az egészségügy több kritikus területét emelte ki: az ágazati stratégia hiányát, az ellátórendszer strukturális problémáit, a humánerőforrás-krízist, a forráshiányt, az intézményi adósságokat, valamint a bizalmi válságot. Mint mondta, az ágazati béremelés nagyon jó irány, azt tovább kell folytatni, valamint az inaktívvá válás kényszerét meg kell szüntetni, ágazati mentesítést kellene adni.
Hogy volt régen...?
