Ahogyan az EU forrásainak 5 százaléka jelenleg a nagyvárosokhoz kerül, úgy a jövőben ugyanez illesse meg a falvakat is – vélte több EP-képviselő az okosfalvakról szóló gödöllői fórumon.
Ez év végéig valamennyi hazai háztartásban elérhető a 30 Mbit/secundum sebességű internet, ráadásul lefedettségben és sebességben 4G-ben a világon az első öt között van Magyarország – mondta Solymár Károly Balázs infokommunikációért felelős helyettes államtitkár az Okosfalvak szakmai konferencián, Gödöllőn. Cél, hogy Európában elsők legyünk 5G technológiában, és régiós szinten központtá váljunk. Az országban az év végéig 1500 korszerű wifi pont készül el, 2019 végéig pedig 5 ezer iskolában valósulhat meg teljes körűen a digitális oktatás.
Összesen 260 ezren részesülhetnek digitális kompetencia fejlesztésben, a program során már 120 ezren sajátították el a számítógép használatát, így jelentősen javultak a munkaerőpiaci esélyeik. Számítógépet, laptopot, okosórát kapott 5 ezer olyan háztartás, ahol idősek élnek, ez segítette a családdal való kapcsolattartást is, a helyettes államtitkár szerint a szépkorúak lelkesen frissítették az ismereteiket.
Phil Hogan mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős uniós biztos jelezte: jelenleg nem egyenértékű a támogatás a nagyvárosok s a kisebb települések között az Európai Unióban, ezt 2021-től, az új uniós költségvetésben orvosolni kell, hogy ne néptelenedjenek el a falvak. Egyetértett Franc Bogovic szlovén EP-képviselővel abban, ahogyan most az EU költségvetésének 5 százaléka a nagyvárosokhoz kerül, úgy a jövőben ugyanez illesse meg a falvakat is. Hogan szerint csökkenteni kell a vidék és a nagyvárosok közötti digitális űrt, fejleszteni kell az infrastruktúrát illetve az agráriumban a digitális platformokat, precíziós megoldásokat, ezek munkalehetőségeket is teremtenek.
A biztos hozzátette: a városokban a szélessávú internet lefedettség mutatója 75 százalék az EU-ban, míg a falvaknál ez csupán 25 százalék. Bogovic utalt arra, hogy vannak olyan előrejelzések, miszerint az európaiak 80 százaléka városokban fog lakni 2050-ben, ám ő – aki egyébként almatermesztéssel is foglalkozik – nem szeretné, úgy véli: van még 32 év ez ellen tenni.
Csatári Bálint geográfus szerint az okosfalu program akkor lehet sikeres, ha a középpontban az ember áll, erős közösségeket kell építeni a falvakban, az infrastruktúrát fejleszteni kell, „a vonatoknak pontosan kell járniuk”, valamennyi falvat be kell kapcsolni a tömegközlekedésbe, és fenntartható agrártermelést szükséges garantálni. Egyes kutatói vélekedések szerint 2050-re kiürülhet Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Baranya illetve Somogy megye egy része is, s általában is nyugatra illetve északra tolódik a népesség mozgása az országban.
Stefan Ostergard Jensen, az Európai Bizottság mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgatóságának képviselője jelezte: a vidékfejlesztés fontos eleme, hogy a források 30 százalékát a klímavédelemre költsék el, a tagállamoknak erre stratégiát is ki kell dolgozniuk. Cél, hogy a kisméretű gazdaságokat fejlesszék, bővítsék a munkahelyeket, a fiatal farmerek akár 100 ezer eurós támogatást is kaphatnak azért, hogy helyben maradjanak és dolgozzanak.
Törekvés a generációs megújulás, a versenyképesség növelése, a biodiverzitás megőrzése, a digitális fejlesztés, így az okosfalvak megerősödése, kiépülése is.
Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért is felelős uniós biztos hangsúlyozta: a szélessávú internet, a digitalizáció csak keret, azt tartalommal kell megtölteni, ami munkahelyteremtést, közösségépítést jelent, ehhez az út az oktatás, a kultúra, a sport. Az okosfalvakban például online szakmai, nyelvi képzéseket is lehet tartani, erre Erasmus programon belül is van lehetőség. Szanyi Tibor EP-képviselő szerint európai kihívás, hogy meg kell őrizni a metropoliszon kívüli világ értékeit, különben a falvak lakossága összeroskad. Internet platformot terveznek, hogy az európai polgármesterek megosszák egymással kreatív ötleteiket az okosfalvak érdekében.
Paul Soto, a téma szakértője azt mondta: szolgáltatás, infrastruktúra, munkahelyteremtés egyszerre kell az okos faluvá váláshoz. Nincs egy olyan modell, ami mindenhol használható lenne. Hollandiában vagy Németországban digitális ökorendszereket működtetnek, van, ahol ezt hitelből valósították meg. Skóciában például egy vízierőmű fejlesztéshez készítenek egy esettanulmányt egy faluban, a vízenergiából származó pénzt pedig közösségi célokra akarják fordítani.
Októberben tárgyalja a kormány a Magyar falu programot
– mondta a Világgazdaságnak Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos a közelmúltban. Hozzáfűzte: jövőre hasonló nagyságrendű összeg juthat erre a célra, mint a Modern városok programra, vagyis 135 milliárd forint. A kormány a kisvárosok fejlesztésére is programot szándékozik indítani. Ennek tervezése jövőre kezdődhet el. Mindkét program évtizedes távlatban kíván fejlesztéseket megvalósítani. Felvetődött az is, hogy időseket gondozó otthonokat létesítsenek, mert piaci alapon is kapacitáshiány mutatkozik.
A szakképzés fejlesztésével segíteni kívánnak a kisvárosokban működő kisiparosokon is. Gyopáros Alpár hangsúlyozta: a Magyar falu program célja a vidéken élők életminőségének a fejlesztése, az elvándorlás megállítása a falvakból és az is, hogy az ötezres lélekszám alatti településeken élők is megfelelő szolgáltatásokat kapjanak. CSOK-kiegészítést is terveznek a falun élők számára.
(Világgazdaság)
Hogy volt régen...?
