Ma már minden közigazgatási határozattal kapcsolatban bírósághoz lehet fordulni – ez az általános közigazgatási eljárásról szóló 2016-os törvény egyik legfontosabb újítása – hívta fel a figyelmet a Rádió Orienten Horváth M. Tamás, a Debreceni Állam-és Jogtudományi Egyetem tanszékvezető tanára.
„A közigazgatási bíróság az állami hatalmi ágak viszonya, a végrehajtás és a bíráskodás közötti viszonyt testesíti meg, amely tulajdonképpen egy kontroll lehetőséget biztosít a közigazgatásnak egy másik hatalmi ág részéről” – emlékeztetett a szakember.
A közigazgatási bíráskodásnak három típusa különböztethető meg. A francia modell lényege, hogy maga a bíróság a közigazgatáson belül alakult ki. Ennek az ellenkező, másik szélső példája az angol és angolszász országokban az, hogy a közigazgatási határozatok felülvizsgálatát a normál bíróságok végzik el. Magyarországon pedig egy külön bírósági rendszer létezik, így a közigazgatás kontrollját a bírói hatalmi ágban helyezik el, de azon belül azt önálló bírói szervezetrendszerbe utalják – részletezte Horváth M. Tamás.
A közigazgatási bíráskodás nem újkeletű dolog hazánkban, de abban változást hozott a 2016-ban elfogadott, általános közigazgatási rendtartásról szóló szabályozás. Ezek közül a tanszékvezető kiemelte, hogy miután a bíróság megváltoztatási jogkörét általánossá tették, ma már valamennyi közigazgatási határozattal kapcsolatban lehet bírósághoz fordulni. Ugyanakkor jelentősen csökkent a közigazgatási szervek önállósága és általános centralizáció lépett helyébe a rendszerben. Ezáltal ma már nem válik el úgy egymástól a közigazgatási másodfok, mint korábban – mutatott rá a szakértő.
Hogy volt régen...?
