A kormány elképzelései szerint a jelenlegi hetveneggyel szemben kétszázhatvan kormányablak működne a jövőben: minden járásszékhelyen, valamint tizenkilenc MÁV-állomáson is nyitnak majd újat, ezzel párhuzamosan a jelenlegi 255 ügykörről kétezer ügykörre bővítenék a szolgáltatási területeket.
Ezt a területi közigazgatásért felelős államtitkár, Kovács Zoltán a jelentette be újból szerdán, a Napi Gazdaság és a Századvég közös, az önkormányzatiság jövőjéről önkormányzati vezetők részvételével megrendezett konferenciáján. Mint elmondta: a területi közigazgatás átalakítása során ügyfélközpontúbb, költséghatékonyabb közigazgatás kialakítása volt a cél; ezt szolgálja a 177 járás létrehozása. Ezek mentén integrálják ugyanis az államigazgatási feladatok ellátását, így közelebb kerül az emberekhez az ügyintézés, és csökken a bürokrácia. Szintén szükségesnek tartják az elektronikus közigazgatás fejlesztését annak érdekében, hogy a vállalkozások minél hamarabb az ügyfélkapun intézhessék az ügyeiket. Ez jótékony hatás gyakorolna a gazdaság fejlődésére - mondta Kovács Zoltán.
Az önkormányzati rendszer folyamatos átalakításának az a célja, hogy miközben erősödik a helyi közösségek önszervezése, mindez költséghatékonyan történjen - mondta a Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkára, Pogácsás Tibor. Felidézte, hogy a rendszerváltáskor a helyi demokratikus irányítás megteremtése kapta a fő hangsúlyt, és a finanszírozási szempontokra kevésbé koncentráltak. Ennek igen súlyos költségvetési hatásai voltak, és igen hamar kiderült, hogy nem fenntartható a rendszer finanszírozása. Ugyanakkor 2003 után drasztikusan megnőtt az önkormányzatok adósságállománya, és 2011-re olyan mértékűvé vált az eladósodás, hogy a települések működőképességét veszélyeztette. Ezért vállalta át az állam az adósságtömeget - emlékeztetett az államtitkár.
Úgy vélekedett: egy kistelepüléstől nem várható el, hogy térségben gondolkodjon, ezért vált állami feladattá a szakképzés, a középiskolai képzés szervezése, illetve a kórházak működtetése. Továbbá az általános iskolák működtetése is sokszor meghaladta a települések erejét, és nem volt esély a köznevelés, közoktatás megújítására - mondta még.
A Megyei Jogú Városok Szövetsége üdvözli azt az elképzelést, amely szerint az uniós források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre kívánja fordítani a kormány közölte a szövetség elnöke, Kósa Lajos. Korábban ugyanis sok olyan beruházás valósult meg a településeken, amelyekről később kiderült, hogy fenntartásuk meghaladja az önkormányzat erejét - tette hozzá. A 23 megyei jogú város a magyar GDP 40 százalékát termeli meg, ezért beleszólást kérnek a fejlesztéspolitikai döntésekbe – ismertette álláspontjukat. Ennek érdekében elképzeléseik szerint olyan, úgynevezett pólusok mentén kellene felhasználni a forrásokat, amelyeket egy-egy megyei jogú város és az agglomerációjába tartozó települések alkotnak. Kósa Lajos szerint olyan fejlesztéseket érdemes támogatni, amelyek jövedelmet biztosítanak a helyben lakók számára és iparűzési adót produkálnak.
Hogy volt régen...?
