A tanulmánykötetet Pálné Dr. Kovács Ilona szerkesztette, bemutatójára a TÖOSZ Önkormányzati Koordinációs és Információs Központban került sor 2016. november 24-én. A könyvet Dr. Gyergyák Ferenc, a TÖOSZ főtitkára ismertette szakmai neves képviselőiből álló közönség előtt.
A magyar decentralizáció kudarca nyomában című könyv az MTA KRTK pécsi intézetének hároméves, empirikus kutatási eredményeire támaszkodik. A kutatás a hazai önkormányzati reformok folyamatát elemezte, keresve a választ arra, hogy a rendszerváltás óta eltelt időszak alatt miért veszítettek folyamatosan pozíciót a helyi önkormányzatok, miért vallottak kudarcot a reformkezdeményezések, s miért lehetett 2010 után olyan centralizált kormányzási modellt szinte ellenállás nélkül bevezetni, amelyikben az önkormányzatok óriási veszteséget szenvedtek el.
A könyv nemcsak az empirikus kutatások (kérdőíves felmérés, interjúk, dokumentumelemzés, parlamenti vita tartalomelemzése) eredményeit mutatja be, hanem a hazai területi kormányzásban bekövetkezett változásokat beágyazza az európai reformfolyamatokba, illetve elméleti hozzájárulásra törekszik a reformdöntéseket meghatározó államtudományi, politikatudományi szakirodalomhoz. A kötet legfontosabb üzenete, hogy a magyar területi kormányzás elmúlt 25 éve nem volt elég felszámolni a korábbi, a magyar államot szinte folyamatosan jellemző centralizáló kultúra mélyen gyökerező okait.
Dr. Gyergyák Ferenc elmondta, hogy a kormányzással foglalkozó szakirodalom elkerülhetetlen témája a reform. A reformok fenntarthatóságát komplex programok garantálhatják, ehhez pedig az érdekeknek és értékeknek összhangban kell lenniük. A területi reformokban ütközik leginkább a centralizáció és decentralizáció elve. Történeti áttekintés és nemzetközi példák következtek a felsorolásban, amelyek részletesen elemezve kerültek a tanulmánykötetbe a decentralizációs folyamatokról. Hazánkban e kérdés az EU-hoz való csatlakozásunk idején kapott nagyobb figyelmet, amely később újra hátrébb sorolódott.
Három főbb szakaszra bontotta több szerző is elemzését: 1990-től, 1994-től, majd 2011-től, az Mötv megszületésétől. A legnagyobb problémaként többek között azt találták a kutatók, amiért az önkormányzati modell nem érvényesülhetett, hogy nem volt eléggé kipróbálva.
Dr. Zongor Gábor tanulmánya is helyt kapott a kötetben az önkormányzati szövetségekről, hiszen az érdekvédelmi szervezeteknek is szerepük volt az önkormányzati rendszer alakításában. A pártpolitika torzító hatása gyengítette az érdekvédelem erejét, így a kettős képviseletben (polgármester és országgyűlési képviselő egy személyben) rejlő erő sem az önkormányzatok érdekét segítette leginkább. A kettős képviselet intézményének megszűnésével aztán új helyzet állt elő az érdekvédelmi szervezetek szerepében is.
Az érdekvédelmi szervezetek mellett a szakértők szerepét is vizsgálták a reformokban: 11 interjút készítettek, amelyekből kiderült, hogy nem volt szisztematikus szakértői támogatás a szabályozás megalkotásában. Sajnálatos módon a többszintű kormányzás elvének terjedése és az uniós csatlakozás sem tudott tartós hatással lenni a reformokra. Végezetül a főtitkár kiemelte a jó hírt, hogy 2015 óta újabb kutatás van folyamatban ebben a témában.
Pálné Dr. Kovács Ilona, könyv szerkesztője elmondta, hogy egy 2013-ban megjelent tanulmány címe foglalja össze legjobban a kötet célját: miért hagytuk, hogy ez legyen? Nem elég a válasz hogy nincs kétharmad. Nem elég válasz a területi vita, hogy megye vagy régió legyen. A folyamatok és szereplők megértésében fontos volt, hogy a mindenkori hatalmi elit nem akarja megosztani a hatalmát. Decentralizáció nem megy felülről. Nem véletlen, hogy mely szereplőket vizsgálták: szakértők, szövetségek, polgármesterek, akik országgyűlési képviselők is voltak. A reformkapacitások ügyében kicsi a tudás: hogyan lehet előre vinni egy sorozatos reformfolyamatot, az még további mélyebbre ható kutatások tárgya kell hogy legyen.
A kötet objektivitásra törekedve is leteszi voksát a decentralizáció mellett. A szakértők megközelítése időnként különböző, ám a decentralizáció mindannyiuk számára érték. A rendezvény résztvevői, akik a tudomány vagy valamely kulcsfontosságú szervezet révén maguk is végigélték vagy kutatták a decentralizációs folyamatokat, kötetlen beszélgetésükkel zárták a könyvbemutatót.
A kötet tanulmányait, Pálné Dr. Kovács Ilona, Kacziba Péter, Oppe Orsolya, Kovács Laura, Finta István, Zongor Gábor, Bodor Ákos és Grünhut Zoltán írták, és Horváth M. Tamás lektorálta. A kötet megrendelhető a Dialóg Campus Kiadónál vagy interneten a nagyobb könyvhálózatokban.
Hogy volt régen...?
